Az ország fővárosát, ahová az oroszok szinte gyakrabban repülnek nyaralni, mint a hazai üdülőhelyekre, mecsetek százainak városának nevezik. Még a kairói címer is a magas minaretek finom körvonalait ábrázolja, elegáns arab írás alapon. Egy hétköznapi üdülőutazó számára a kairói túrák gyakran csak a gízai piramisok megtekintésére korlátozódnak, de magában az egyiptomi fővárosban sok olyan hely van, amely méltó egy teljes körű, részletes kirándulásra.
Röviden a fontosról
- Kairó egy hatalmas metropolisz, amely a statisztikák szerint csaknem tízmillió embernek ad otthont. A régi épületek, a keskeny utcák, a nem túl társaságkedvelő helyi lakosság, akik nagyrészt nem beszélnek idegen nyelveket, fontos okok arra, hogy alaposan kövessük az útmutatót, és próbáljunk lépést tartani a csoporttal. Nem túl tapasztalt utazónak nem szabad eltévednie a kairói medina labirintusaiban.
- A forró nyár Kairóban nem a legjobb idő a látogatásra. A hőség valóban égetően néz ki: a Szahara közelsége nem teszi lehetővé, hogy a hőmérő +35 alá süllyedjen. A kairói kényelmes túrák optimális szezonja a tél vége és a tavasz első fele. Éjszaka azonban nagyon hűvös lehet, és ezért pár meleg dolog a bőröndben nem lesz felesleges.
- A város legegyszerűbb módja a kairói metró. Így elkerülhető lesz a forgalmi dugó és a helyi lakosok nem túl helyes vezetési stílusának következményei. Egyiptom fővárosának metrója a legelső Afrikában és a Közel -Keleten.
- Amikor éttermet választ ebédre, fontos figyelni annak egészségügyi állapotára. Az italokban mindenképpen érdemes tartózkodni a jégtől, de meleg ételeket még az utcai árusoktól is meglehetősen biztonságosan lehet rendelni.
- A mecsetek látogatásakor fontos betartani a hagyományokat - vegye le a cipőjét, és ne engedje a test túl nyitott területeit. Kairóban minden mecset működik, ezért nem múzeumnak, hanem vallási istentiszteleti tárgynak kell tekinteni őket.
Az ókori világ legendái
Nem csak a lehetőség, hogy megérintse a gízai szürke piramisokat, felmelegíti a Kairóba túrázó utazó lelkét. Arról is álmodozik, hogy ellátogat a fővárosi Egyiptomi Múzeumba, ahol 120 ezer ritkaságot gondosan őriznek, mesélve az ókori világ történetéről általában, és különösen annak egyiptomi szegmenséről. A múzeumot a huszadik század legelején nyitották meg azzal a céllal, hogy megőrizzék a régészeti lelőhelyek felbecsülhetetlen értékű leleteit. A legdrágább kiállítások közé tartoznak a fáraók múmiái és Tutanhamon sírjából származó tárgyak.
