Olaszország területét többnyire hegyek borítják. Éppen ezért Olaszország folyói nem büszkélkedhetnek hosszú idővel és teltséggel.
Által
A leghosszabb folyami "bakancs" a Po, amely 625 kilométer hosszú. A Po összefolyása az Adriai -tenger vize. A Po legnagyobb mellékfolyói: Dora Riparia; Ticino; Dóra Baltea; Adda. Sok festői város található a folyó partján: Piacenza, Torino, Cremona stb.
A Pó folyó rendszeresen túlcsordul partjain, kárt okozva a part menti síkságon. Ezért a Pó legtöbbször gátakkal kerített.
Egy utazás a folyó mentén nagyon izgalmas lehet:
- Piacenza érdekes lesz a katedrális és számos bazilika számára.
- Cremona számos épülettel büszkélkedhet, szokatlan lombard-román stílusban, gótikus elemekkel.
- Padova Giotto megőrzött freskóival örvendezteti meg a művészet szerelmeseit.
Adige
Olaszország északi részén található az ország második legnagyobb vízi útja - az Adige folyó, amely mindössze 410 kilométer hosszú. A partján áll a csodálatos Verona
Az ország többi folyója
Az Apennin -félsziget folyói, mint látható, kicsik. A legnagyobbak a következők: Metauro; Potenciál; Esino; Ofanto. Ezeknek a folyóknak a hossza nem több, mint kétszáz kilométer.
A Tirrén -tengerbe ömlő folyók nagyobbak. És a legnagyobb a Tiber. Ez az óriás a helyi mércével mérve 405 kilométeren keresztül húzódik szerte az országban. Korábban a folyó hajózható volt, a forrásától a torkolatáig. Ma a csatorna néhol sokkal sekélyebbé vált, és a hajók csak a Rómától a torkolatig tartó intervallumban közlekednek a Tiberis mentén. A Tiberis számos tavon, mellékfolyón és csatornán keresztül kapcsolódik az Arno folyóhoz.
Dél -Olaszország folyói elég gyakran száradnak ki a nyár folyamán. Az ország azon területein, ahol karsztbarlangok találhatók, a felszínen egyáltalán nincsenek folyók.
Általában Olaszország folyói nem különösebben népszerűek az ország vendégei körében. Ennek pedig több oka is van: sekély víz; rossz környezeti helyzet. De a szabadtéri tevékenységek szerelmesei rendkívül szeretik a kis hegyi patakokat.
