A látványosság leírása
A Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele kőből készült katedrális a Mongol előtti Rusz legészakibb temploma, a régi Ladoga Szent Elalvás apácakolostor fő temploma.
A Nagyboldogasszony -templom mészkőlapok és lábazat téglák váltakozó soraiból épült. Az épület alátámasztó ívén a Rurikovich karcos heraldikai jelét találták, amely az 1500 -as években Novgorodban uralkodó Vladimir Monomakh (Svjatopolk vagy Rosztislav Mstislavics) családjának egyik leszármazottjához tartozott. Ebben az időszakban minden valószínűség szerint felépült a templom.
Kezdetben a templom minden falát freskók díszítették. Mintegy 30 négyzetméter falfestmény maradt fenn a mai napig, különös tekintettel az oltáron lévő Szent Cikrusz -képre.
A 15. században a Nagyboldogasszony -templom volt Isten Anyja központja Ladoga végén. Századig egyetlen írásos bizonyítékot sem őriztek meg a székesegyház külső megjelenéséről. A 17. század elején, a svéd offenzíva idején a Nagyboldogasszony -székesegyház, más Ladoga -templomokhoz hasonlóan, súlyosan megrongálódott. Ennek ellenére 1617-ben a templomot helyreállították és újra felszentelték.
Az 1718 és 1725 közötti időszakban Evdokia Lopukhina -t (I. Péter császár első feleségét) száműzték a Szent Eltűnés Kolostorba, és 1754 -től haláláig Evdokia Andreevna Hannibal (Abram Hannibal első felesége) élt itt.
1823 -ban a kolostorban új építési szakasz kezdődött. Több kőépület jelent meg itt: a nyugati Szent Kapu kerítéssel, kétszintes cellaház, refektórium és mások.
Az évszázados történelem során a Nagyboldogasszony-székesegyház számos javításon esett át. A későbbi felújítások miatt az ókori templom freskófestése szinte teljesen elveszett. A templom freskói sok műemléken közös sorsra jutottak, melynek ősi orosz festményét a 17. századtól a 19. század elejéig kíméletlenül megsemmisítették.
2007 -ben a felújított Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele -templomot (A. A. Draga építész felügyelete mellett) áthelyezték a megújult kolostorba.
A Nagyboldogasszony -székesegyház építészeti megjelenése egyszerűségéről és aszkéziséről nevezetes: a csodálatos formák nem jellemzőek a keresztény életkezdésre. A fő külső jellemzők szerint a templom közel áll a Szent György-hez: egy kupolás, három apszis, köbös, de nagyobb a térfogata. Eredeti formájában a nyugati és északi homlokzatokról kő oldaltárakat erősítettek a főkötethez, amelyek az épület csaknem felét lefedő portálokat borították. A székesegyház egyedi jellemzői közé tartoznak a dekoratív domborművek - a Golgota "Szenvedélyes" és a görög négyágú - a nyugati homlokzat zakomarának félkörei alatt. A főtámasz félkörében egy sekély rés maradt fenn a festéshez. A kupola virágzó kereszttel végződik. A templom épületében, a nyugati részen mély félköríves mélyedések készülnek - arcosoliumok a temetkezéshez. A kórushoz vezető lépcső a nyugati fal vastagságában található.
