A látványosság leírása
A "vihara" kifejezés eredetileg vándorló szerzetesek menedékét, később buddhista kolostort jelentette. A szerzetesek vándorló életmódot folytattak, állandó lakhatás nélkül, és csak az esős évszakot töltötték ideiglenes építésű kunyhókban. Megtisztelőnek tartották a szerzetes menedékét és élelmezését. A kis kunyhók helyett a buddhizmust valló gazdag laikusok luxus komplexumokat építettek. Általában kereskedelmi útvonalak közelében helyezkedtek el, ami hozzájárult a kolostorok jólétéhez és jólétéhez.
Somapura Mahavihara a kontinens indiai részének legnagyobb kolostora. Az ország északnyugati részén, Paharpur városában található. Alapítását a 8. század elején Dharmapala uralkodónak tulajdonítják.
Az elrendezés hagyományos, központi sztúpával és környező tér formájában épített cellákkal. Összesen 177 szerzetes sejt található Somapura Mahavihara -ban, gazdasági épületek keletről, nyugatról és délről. A külső fal a bejárat felől terrakotta agyaglemezekkel van ellátva, Buddha képeivel. A komplexum teljes területe meghaladja a 85 ezer négyzetmétert.
A kolostor a 11. századig virágzott, amikor a Vanga indiai hódítói leégették. Később az épületeket újjáépítették, de az iszlám terjedésével a komplexum feledésbe merült és elhagyatott. Az UNESCO a 20. században több millió dollár forrást biztosított egy buddhista vallási emlékmű helyreállítására, és 1985 -ben a világörökség részét képezte.
