Nyugati fal leírása és fotók - Izrael: Jeruzsálem

Tartalomjegyzék:

Nyugati fal leírása és fotók - Izrael: Jeruzsálem
Nyugati fal leírása és fotók - Izrael: Jeruzsálem

Videó: Nyugati fal leírása és fotók - Izrael: Jeruzsálem

Videó: Nyugati fal leírása és fotók - Izrael: Jeruzsálem
Videó: Израиль | Святая Земля | Фавор - гора Преображения Господня 2024, November
Anonim
Könnyek fala
Könnyek fala

A látványosság leírása

A nyugati fal (a modern nyugati hagyomány szerint) egy kolosszális ősi alap maradványa a Templom -hegyen. Kétezer évvel ezelőtt egy bibliai jeruzsálemi templom volt itt. Ma szent hely a zsidók számára világszerte.

Maga a fal 57 méter hosszú és 19 méter magas mészkő töredéke. Figyelemre méltó, hogy az alsó hét sor kövei nagyobbak - ezeket a Bibliában említett Heródes király idejében fektették le.

E sorok alatt azonban a régészek sokkal nagyobb tömböket találtak. A legerősebb közülük akár 400 tonna is Salamon király korába tartozik (Kr. E. X. század). Salamon temploma, melynek Szentek Szentjében a Frigyládát Mózes tábláival őrizték, ie 586 -ban. NS. elpusztították a babiloniak. Hét évtizeddel később a zsidók újjáépítették és felszentelték a második templomot. Kr. E. 19 -ben. NS. Heródes cár megkezdte újjáépítését. A szentély helyének kibővítésére erős támfalat épített, és a benne lévő teret talajjal borította.

70 -ben a rómaiak elpusztították a várost és a templomot, 135 -ben pedig, a Bar Kokhba felkelés leverése után, a zsidóknak még Jeruzsálemet is meglátogatták. A fal - minden, ami a legendás templomból maradt - sok évszázadon keresztül a világ minden táján szétszórt zsidók lelki vonzerejének központjává vált. I. Konstantin keresztény császár megengedte nekik, hogy évente egyszer bemenjenek a városba, hogy meggyászolják a falnál lévő templom elvesztését. Az iszlám harcos, Szaladin, aki 1193 -ban elfoglalta Jeruzsálemet, letelepítette a marokkóiakat a Fal közelében - házaik mindössze 4 méterre voltak az ősi kövektől. A szentély akadálymentes imádatának jogát a 16. század második felében a Szulejmán Nagyszerű biztosította a zsidóknak. A 19. század óta megpróbálták megvenni a Falnál található tömböt, de nem lett belőle semmi. A hely állandó feszültség pontjává vált a zsidók és arabok között.

Izrael Állam 1948 -as megalakulása után az óváros Jordánia ellenőrzése alá került. Elméletileg a zsidóknak joguk volt meglátogatni a falat; a gyakorlatban ez lehetetlen volt. A zarándokok csak a közeli Sion -hegyről láthatták a falat. 1967 -ben, a hatnapos háború alatt izraeli ejtőernyősök harcoltak az óváros szűk utcáin a falig. Sírtak és imádkoztak halott társaikért, Goren rabbi pedig kétezer év után először szólalt meg itt sófrást. Negyvennyolc órával később az izraeli hadsereg bulldózerrel hajtotta végre az arab negyedet, és egy olyan területet hozott létre a Fal előtt, amely több mint 400 000 embert tud befogadni.

Itt esküt tesznek az újoncok, állami ünnepségeket tartanak, a családok ünneplik a gyermekek nagykorúvá válását. És persze itt, Jeruzsálem szívében naponta több ezer hívő sereg ömlik össze. Hatalmas, visszhangzó fal uralkodik a téren. Az emberek lehunyják a szemüket, a falnak esnek, megölelik, megcsókolják a köveket. A repedésekben jegyzeteket hagynak imakérésekkel (évente több mint egymillió). A hit és a remény elvezeti az embereket a szent kövekhez, amelyeket a bibliai Jeremiás próféta, aki Salamon templomának pusztulását jósolta, sok évszázadon keresztül megjövendölte.

Egy jegyzetre

  • Helyszín: Western Wall Plaza, Jeruzsálem
  • Nyitva tartás: naponta, éjjel -nappal. A vallási ünnepek után 10.00 és 22.00 óra között.
  • Jegyek: felnőttek - 25 sékel, gyermekek és engedmények - 15 sékel.

Fénykép

Ajánlott: