A látványosság leírása
Az ókori görögök mindig különleges tisztelettel bántak halottaikkal. Az elhunyt temetését, méltó kíséretét egy másik világba az élők szent kötelességének tartották. Még a háborúk idején is tűzszünetet kötöttek egy ideig, hogy eltemessék a megölt katonákat. A legszörnyűbb átoknak tartották, hogy meghalnak, és nem temetnek el; a bűnözőket általában ilyen sors jellemzi.
Az ókori temetések minden bizonnyal nagy érdeklődést mutatnak a régészek számára. Mivel a temetési szertartás az ókori görögök kultúrájának fontos része volt, a sírok építését különleges tisztelettel kezelték. Maga a szerkezet és annak tartalma (fegyverek, ékszerek, különféle edények stb.) Sokat elárulhat az elhunyt társadalmi helyzetéről és az akkori kultúráról. A mükénéi civilizáció gazdag temetéseit a tengely, a kamra és a kupola sír jellemzi.
A 20. század első felében a történészek számára nagy érdeklődést mutató mükénézi temetkezési helyet fedezett fel Axel Persson svéd régész Dendra falu közelében (Midea község, Argolis). Mivel a híres mideai akropolisz Mideában és a dendrai nekropolisz a közelben van, feltételezhető, hogy Midea lakói használták Dendrát temetőként. Az ásatások során kupolás sírok (tholos) és kamarai temetkezések egész komplexuma derült ki. A kutatók úgy vélik, hogy ezek a temetkezések ie 1500 és 1180 között voltak érvényesek.
Annak ellenére, hogy a mükénéi sírok kincseinek nagy részét több ezer éven keresztül kifosztották, Dendrában még sok érdekes műtárgy maradt fenn. Az ásatások során ékszereket, kerámiákat, fegyvereket, különféle eszközöket és eszközöket találtak. A műtárgyak főleg aranyból, ezüstből, drága- és féldrágakövekből, elefántcsontból, üvegből, bronzból és agyagból készülnek. A Dendra egyik leghíresebb lelete az egyedülálló bronzpáncél (i. E. 1400).
A dendrai mükénézi sírok feltárása során talált tárgyak a Nemzeti Régészeti Múzeumban (Athén) és a Nafplioni Régészeti Múzeumban láthatók.
