A látványosság leírása
A Saint-Denis-bazilika Párizs egyik legrégebbi temploma, a középkori gótikus építészet gyöngyszeme, nemzeti lelki szentély. Itt nyugszanak az ország legnagyobb uralkodói, akik nyomot hagytak Európa és a világ történetében.
A rómaiak idején Catulliac települése volt itt. Itt volt Párizs első püspöke, St. Dionysius, amely után a hely Saint-Denis nevet kapta. 475 -ben itt, Szent áldásával. A Genevieve építette a bazilikát. 630 -ban az újjáépített bazilika a bencés kolostor központi temploma lett.
A 13. században IX. Lajos hozta ide elődei hamvait. Ettől a pillanattól kezdve a Saint-Denis-bazilika lett a királyok sírja. A "francia királyi nekropolisz" nevet kapta hozzá.
Itt található 25 francia uralkodó, 10 királynő, 84 herceg és hercegnő sírja. Köztük vannak legendás személyiségek, akik nélkül Európa máshogy nézhetett volna ki: I. Clovis, a frankok megkeresztelt királya, Karl Martell, aki megállította az iszlám előretörését az európai kontinensen, az értelmiségi V. Károly, aki megvédte a szuverenitást és egységet Franciaország. Saint-Denisben őrzik a híres királyi mércét, az oriflammát is.
A francia forradalom alatt a kolostort és a bazilikát kifosztották és bezárták, az uralkodó személyek maradványait árokba dobták, mésszel borították és felgyújtották. 1814 -ben, a bazilika helyreállítása során a királyok és családjaik csontjait egy csontházban - egy speciális tárolóban - gyűjtötték össze. A helyi kriptában a guillotine -n kivégzett XVI. Lajos és Marie Antoinette újratemetésre került. 1830 -ban a temetések megszűntek.
Kivételt csak 2004. június 9-én tettek: ezen a napon Saint-Denis-ben temették el az ifjú XVII. Lajos szívét, XVI. Lajos és Marie Antoinette fiát, aki soha nem lépett trónra.
A Saint-Denis-i királyi sírkövek feltűnő látványt nyújtanak: a sírköveken az elhunytak fekvő, portré hasonlatossággal faragott szobrai pihennek. A bazilikát csodálatos ólomüveg ablakok díszítik, amelyek történetei a keresztes háborúk történetét mesélik el.
