A látványosság leírása
Egykor Antiochus király uralta a Commagens kis államát, amely a pártus királyság és a Római Birodalom között helyezkedett el. Úgy tűnik, hogy ennek a cárnak megalománia volt, emellett I. Dáriusz és Nagy Sándor közvetlen leszármazottjának tekintette magát. I. Antiókhosz elrendelte, hogy templomot és sírt építsenek a Nemrut -hegy tetején (magassága 2150 m). Az olyan hősök és istenek kőszobrai között, mint Apollón, Herkules, Zeusz stb. Antiókhosz szobrát is felállították. Azóta körülbelül 2000 év telt el, amelyek nem kímélték az ősi épületeket és szobrokat, ennek ellenére ma ez a hely szokatlanul gyönyörű.
Tekintettel arra, hogy az Antiokhosz -templom romjai a hegy keleti és nyugati oldalán helyezkednek el, a legjobb Nemrutot kora reggel vagy este meglátogatni. A titokzatos, 50 méter magas és 150 méter átmérőjű halom téglából és kövekből épült. A kerítés a sziklába vájt párkányok formájában van keretezve. A hegy keleti oldalán szobrok, kőfal és egy lépcsős piramisnak látszó oltár található. A galéria összeköti a párkányokat a sírtól keletre és nyugatra, a sír bejáratát pedig két hatalmas kő sas őrzi.
Vannak olyan domborművek is, amelyek Antiókhosz őseit - Nagy Sándor (anyai ős) és Darius perzsa király (apai ős) - ábrázolják. Az emlékmű nyugati részét oroszlán alakú szobor díszíti, amelynek magassága 1,75 méter, hossza 2,5 méter. Az oroszlán hátulját 19 csillag díszíti, mindegyik csillagból 16 sugár sugárzik (a kis csillagok 8 sugarat bocsátanak ki). Félhold van az oroszlán mellkasán. A három legnagyobb csillag a Mars, a Merkúr és a Jupiter. Talán ez volt a világ legrégebbi horoszkópja. Az oroszlánszobor pontos céljáról semmit sem lehet tudni.
Az ásatások után a régészek megállapították, hogy Antiochus király maradványai a sziklába vájt barlangban voltak. A temetést követően a barlangot halommal zárták. Eddig a sírkamrát soha nem nyitották ki.
Az emlékmű romjait Karl Sester német mérnök fedezte fel 1881 -ben. A következő két évben 2 expedíciót szerveztek Törökországba. Ezt követően az ásatások 1989 -ig tartottak, amikor is ezt a területet nemzeti parkká nyilvánították.
