A látványosság leírása
A Fehérorosz Állami Múzeum a Nagy Honvédő Háború történetéből a legnagyobb emlékkomplexum Fehéroroszországban, amelyet a fehérorosz nép felszabadító háborújának szenteltek a fasiszta betolakodók ellen. A múzeum kiállításának egyedisége abban rejlik, hogy a múzeum anyagát közvetlenül a háború alatt kezdték gyűjteni. Az anyagok gyűjtésének megkezdéséről 1942. június 2 -án döntött a Fehéroroszországi Kommunista Párt (bolsevikok) Központi Bizottsága. Erre külön bizottságot hoztak létre.
A múzeum ajtaját 1944 októberében nyitották ki. A múzeum kiállítása a Svoboda utcai szakszervezetek házában volt - egyike azon kevés épületeknek Minszkben, amelyek túlélték a háborút. A múzeum a minszki lakosok számára a háború utáni új időszak szimbólumává, a remény szimbólumává vált. A múzeum 1966-ban költözött a Központi téren egy erre a célra épített épületbe. A múzeum épülete mellett egyedülálló katonai felszerelések kiállítását hozták létre.
Ma elfogulatlanul láthatjuk a történelmet és egyedi dokumentumokat, annak a szörnyű időnek az ország életében tárgyait. Mi magunk is értékelhetjük az egész nép halhatatlan teljesítményét, akik felkeltek a fasiszta csapatok elleni harcra. A múzeum teljes mértékben közvetíti a háborús idők zavaró hangulatát. Láthat fényképeket, professzionális művészek festményeit és frontvonali katonák rajzait, egyenruhákat, transzparenseket, fegyvereket, katonai felszerelést, közvetlenül a háború alatt gyűjtött tárgyakat. A tárlat jelentős része a fehérorosz partizánmozgalomnak van szentelve. Itt láthatók a partizánok portréi, fegyverek, háztartási cikkek, illusztrált partizán magazinok.
Jelenleg a tárlat olyan tárlatokkal van feltöltve, amelyeket ideológiai okokból korábban nem mutattak be: a német hadsereg egyenruhái és személyes tárgyai, a hétköznapi emberek katonai életéről szóló tárgyak, a partizánok elnyomásának bizonyítékai és más korábban elhallgatott tények.
A Fehérorosz Állami Nagy Honvédő Háború Történeti Múzeumának szerepe rendkívül fontos korunkban a fiatalok hazafias nevelése szempontjából, hogy a fiatalabb generáció emlékezzen nagyapja bravúrjára.
