A látványosság leírása
A görögök és a rómaiak gyakran szekérversenyeket szerveztek, amelyek kapcsán a Hippodrome egy nagy polisz (város) jellemző vonása volt. 203 -ban Septimius Sever elkezdte újjáépíteni az általa elpusztított várost, és első dolga volt, hogy megkezdte a Hippodrome építését. I. Konstantin nagyobbá és szebbé tette a Hippodrom területét. Uralkodása alatt a Hippodrome körülbelül 500 méter hosszú és 130 méter széles volt. A futópadok U alakúak voltak. Körülvették a 40 000 néző nézőtereit. A császár fényűző doboza a délkeleti oldalon helyezkedett el, és a palotához kapcsolódott.
A Hippodrome sokáig a Bizánci Birodalom fővárosának társadalmi és sportéletének központja volt. Szekérversenyeknek, vadállatokkal vívott gladiátorharcoknak, valamint művészek, akrobaták, zenészek és ünnepélyes szertartásoknak adott otthont. Fokozatosan a városlakókat két rajongói csapatra osztották - "kék" és "zöld". A versenyeken részt vevő népszerű csapatok ilyen színű ruhába voltak öltözve. A "rajongók" közötti összecsapások gyakran politikai és vallási jellegűek voltak, zavargások, pogromok és véres mészárlások kíséretében. Az egyik ilyen nagy pogrom során, amely 532 -ben történt, tűz ütött ki, a város fele leégett, körülbelül 30 000 ember halt meg. A császári rezidenciát elköltöztették a Grand Palace -ból, és a Hippodrome összeomlani kezdett. 1204 -ben a IV. Keresztes hadjárat résztvevői végül elpusztították és kifosztották a Hippodromot. A Konstantinápolyt elfoglaló oszmánok nem szerették a szekérversenyzést, ezért nem foglalkoztak a Hippodrom helyreállításával, amely márvány, oszlopok és kőtömbök forrásává vált az építkezéshez.
A Szultanahmed mecset felépítése után az egykori Hippodrom helyét At Meydany (Ló tér) néven kezdték el nevezni. Itt lovaképzést és különféle nyilvános rendezvényeket tartottak. Ma ezt a teret Sultanahmed Meidani -nak (Sultanahmed tér) hívják. A Hippodrome pályáit föld borította (rétegvastagság 4-5 méter), és hatalmas parkot hoztak létre.
A Hippodromból csak a boltívek romjai és a faldarabok maradtak fenn. Valamikor régen a Hippodrom "Spina" nevet viselő falát emlékművek, szobrok, obeliszkek, homokórák és egyéb trófeák díszítették. A mai napig fennmaradt az egyiptomi obeliszk (magassága 20 méter), a Constantine Porfirogenet oszlopa (magassága 32 méter) és az Apollo -templom szerpentin oszlopa. Szintén fennmaradt 4 bronz ló (Kr. E. 4. század), amelyeket a Hippodrome kezdőtermeinek tetejére szereltek. 1204 -ben a keresztesek bronz lovakat loptak el, és a velencei Szent Márk -székesegyház homlokzatára telepítették. 1797 -ben azonban Napóleon meghódította Olaszországot, és elrendelte a lovak felszerelését a párizsi körhintaívre. És 1815 -ben a lovakat visszaküldték Velencébe, és ma a Szent Márk Múzeumban vannak.
A Hippodrome nyugati részén található Ibrahim Pasa palotája (16. század). Jelenleg a Török és Iszlám Művészetek Múzeuma ad otthont, ahol régi kéziratok, szőnyegek, iznik csempék, miniatűrök és ősi ruházat látható.
