A látványosság leírása
Nem messze a Peloponnészosz keleti partjától, Argosztól délre, a klasszikus Görögország idején volt Lerna ősi városa, amely forrásairól és taváról híres. Ezt a területet a görög mitológiában a Lernaean hydra barlangjának nevezik - egy többfejű kígyó, amely a felszín alatti vizekben élt, és amelyet Hercules megölt (Herkules második bravúrja). A legenda szerint e tó közelében volt a Hádész alvilág bejárata, és a lernai hidra volt a bejárat őre. A híres karsztforrások a mai napig fennmaradtak, míg a legendás tó a 19. században teljesen kiszáradt. Ma az ősi város romjai Mili falu közelében, az Argolic -öböl közelében találhatók.
1952 -ben Lerne -ben régészeti ásatások kezdődtek Kaska János vezetésével. Publikációi inspirálták a régészeket további kutatásokra. Az ásatások azt mutatták, hogy Lerna egy többrétegű település volt, amely a kora neolitikumtól a késő bronzkorig (i. E. 6. évezred közepe-i. E. 2. évezred 3. negyede) létezett.
Görögország egyik legnagyobb őskori halmát fedezték fel Lernában. A neolit korban alakult, és két rétegnek tekintik - Lerna I. és Lerna II. Ezután a terület egy ideig üres volt, majd a halom tetejét kiegyenlítették és kifeszítették. A halom tetején új település keletkezett (Lerna III). Lerna egyik híres régészeti lelőhelye ebből az időszakból a kétszintes kora bronzkori építmény, amelyet „csempézett háznak” hívnak, és amely a korai Helladic II. Korszakból (Kr. E. 2500–2200) származik. Valószínűleg az uralkodó háza vagy a közigazgatási központ volt. Különösen érdekes a sült agyagcserepekkel borított tető (a cserép csak a Kr. E. 7. században terjedt el a görög építészetben). A háznak van egy lépcsője is, amely a második emeletre vezet. Az épületet tűzvész pusztította el.
Lerna IV jelentősen eltér az előző időszaktól, és már egy kis városi típusú település, kis téglaházakkal, amelyeket keskeny sávok választanak el. Ugyanebben az időszakban kutak formájában jelentek meg szerkezetek, amelyeket esetleg szemétgödröknek használtak (különféle hulladékokat, csontokat, szilánkot, sőt egész agyagtermékeket is találtak bennük). Lerna V -t több temetés jellemzi a házakon belül és között. Ugyanebből az időszakból származnak az úgynevezett bányasírok.
Lerna megváltozott, fejlődött … A kerámia termékek megváltoztak és javultak. Az alak megváltozott, új típusú és stílusú termékek jelentek meg, javították gyártási módszereiket (fazekaskorongot használtak). A kerámia termékek festése is megváltozott. A harmadik időszakot a kerámia jellemzi, amelynek hengerpecsétjeit díszítették. A mükénéi korban Lerna temető volt, és ie 1250 körül elhagyták.
A Lerna ásatásai során talált régészeti leletek sokasága látható az Argos Régészeti Múzeumban.
