A látványosság leírása
A montenegrói színházi művészet nemcsak művészi, hanem társadalmi jelenség is. Az ország minden drámai hagyományának útja a nemzeti kultúra eredetétől húzódik.
A montenegrói színház ma az egyetlen hivatásos színház. Az ország fővárosában, Podgoricában található, egy gyönyörű épületben, amelyet joggal tartanak a modern építészet egyik legszembetűnőbb épületének. Ez a montenegrói színház második épülete, amelyet 1997 -ben hosszas restaurálás után nyitottak meg.
Az első épület 20 évig szolgálta, 1969 és 1989 között. Az elmúlt évben nagy tűzvész volt, amely során teljesen leégett. Az új színházépület építése és restaurálása 7 évig tartott. Ezt a hosszú fellendülést elősegítette a köztársaság pénzügyi instabilitása, amelyet Jugoszlávia összeomlása okozott. Az új épület 1997 -ben nyitotta meg kapuit a nézők és a színészek előtt. Csak a helyreállítás utáni első 10 évben több mint 40 előadást sikerült sikeresen előadni a színház színpadán. A színház évente több mint 50 000 nézőt fogad boltozatai alatt. Ismételten kezdeményezője a színházi művészet minden fesztiváljának, beleértve a zenét is.
A Montenegrói Nemzeti Színház kialakulásának története az 50 -es évek eleje óta tart. A múlt század közepén 5 hivatásos színház működött az országban. Montenegró az első helyen állt Európában a népességre jutó számukat tekintve. Ekkor, 1953 -ban volt Titogradban (ahogy korábban Podgoricát hívták), és megalakult az önkormányzati színház. Szervezői arról álmodtak, hogy ötletgazdájuk az ország egyik legjelentősebb kulturális intézménye lesz, és folyamatosan ebben az irányban dolgoznak. 1958 óta Montenegró különböző városainak félprofi kollektívái szerepelnek a színházi társulatban. És már 1960 -ban a színház társulata első körútjára indult a köztársaságban. És így 1969 -ben a színház megkapta hivatalos státuszát és nemzeti lett.
A 70 -es évek közepén új rendezőt neveztek ki - Vlado Popovich, aki új irányzatokat próbált lehelni a színészek munkájába, nem félt a kreatív kísérletektől a színházi előadásokon. A közönség nem mindig érzékelte egyértelműen a társulat ilyen egyéni keresését.
Az 1989 -es tűzvész után az ország színházi élete megfagyott, és újjáéledt, új színészcsapat érkezett Branislav Michunovic vezetésével. Most a társulat aktívan feltöltődik a cetinjei színházi iskola fiatal tehetségeivel és a szomszédos országok fényes színészeivel.
