A látványosság leírása
Észtországban az első dalfesztivált 1869 -ben tartották. A fesztiválon 878 énekes és zenész vett részt. Az első dalfesztivál az észtek nemzeti ébredésében nagyon jelentős lett, és megalapozta az ilyen események későbbi megtartásának szokását. Ennek eredményeként megszületett az a hagyomány, hogy ezt az ünnepet 5 évente tartják, amely a második világháború idején megszakadt, de 1947 -ben újra megújult.
Az első általános dalfesztiválra, amelyet a dalmezőn tartottak, 1928 -ban, egy speciálisan felszerelt színpadon került sor. A modern színpad 1960 -ban épült Alar Kotlin építész által kidolgozott projekt alapján. A színpadon fellépő legnagyobb közös kórus egyidejűleg 24 500 énekesből állt.
Az észtek gyakran „éneklő népnek” nevezik magukat. Az éneklés az ország történetében a nemzeti identitás egyik módjának bizonyult, amely egyesítette az észteket mind a 20. század elején, mind a szovjet megszállás idején. 1988 -ban több mint 300 ezer ember gyűlt össze a pályán a dalfesztiválra. Az észtek nemcsak nemzeti dalok hallgatására gyűltek össze, hanem politikai igényeik kifejezésére is. Ezen a rendezvényen az észtek először hangosan követelték az észt függetlenség helyreállítását.
És ma, ötévente, éstek ezrei gyűlnek ide, hogy részt vegyenek vagy nézők legyenek a dalfesztiválon. Ez az ünnep egy hatalmas szabadtéri koncert. Általában a fesztivál résztvevőinek száma eléri a 25 000 - 30 000 embert, általában 18 000 énekes van egyszerre a színpadon. Ugyanakkor egy ilyen hatalmas számú előadó éneke senkit sem hagy közömbösen.
Azonban nem minden észt kórus vehet részt ezen a fesztiválon. Népszerűsége olyan, hogy a csoportok versengnek egymás között a dalfesztiválon való részvétel jogáért. A rendezvény repertoárját gondosan kidolgozzák. Ezen az ünnepen csak a legjobb kórusok megengedettek. Az énekpálya több mint 100 000 néző befogadására képes.
Ugyanazon a hétvégén, mint a dalfesztivál, táncfesztivált is tartanak Észtországban, amely egy holisztikus előadás, konkrét cselekménnyel. Hatalmas számú, népviseletben táncos táncol a pályán, színes mintákat alkotva. Általában ezt a 2 ünnepet egy közös ünnepi körmenet köti össze, amely Tallinn központjától a Dalfesztiválig tart. 2003 novemberében az UNESCO elismerte a dal- és táncfesztiválok hagyományát szellemi és szóbeli örökségként.
Az énekpálya sikeres elhelyezkedése a hegyoldalban, a tenger közvetlen közelében lehetővé teszi a nézőknek, különösen a felső sorokban ülőknek, hogy ne csak a koncerteket, hanem a gyönyörű tengeri tájat is élvezhessék. A tallinni dalfesztiválon nemcsak hagyományos dal- és táncfesztiválokat rendeznek, hanem különféle fesztiválokat és rockkoncerteket is. A színpad mellett van egy 54 méter magas világítótorony. A torony felső részén van egy megfigyelő fedélzet, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és az öbölre.
