Koppenhága Dánia fővárosa és legnagyobb városa, valamint Európa egyik legszebb és legérdekesebb városa, számos történelmi, kulturális és építészeti emlékkel.
A régészeti kutatások kimutatták, hogy a modern Koppenhága helyén egy kis település létezett a 10-11. Század fordulóján, és valószínűleg Sven I Forkbeard alapította. Hivatalosan Koppenhága alapításának időpontja 1167, alapítója Roskilde püspök (Dánia ősi fővárosa) Absalon, aki ekkor Nagy I. Valdemar király tanácsadója is volt, parancsot kapott az uralkodótól, hogy építsen és erősítsen a város Zéland szigetének keleti partján az Øresund -szoros ellenőrzése és védelme érdekében. Tehát Absalon püspök vezetésével erőd épült a kis Slotsholmen szigeten, amely Koppenhága előőrsévé vált.
Középkorú
Koppenhága gyorsan növekedett és fejlődött, és már 1254 -ben megkapta a város státuszt és számos kiváltságot. Figyelembe véve a város stratégiai helyzetét és "kilátásait", nem meglepő, hogy Koppenhága mindig is a Hanza Szövetség érdekkörébe tartozott, amelynek újabb támadása után, valójában 1369 -ben a város és a vár Absalona alaposan megsemmisült. 1397-ben a Hanza Szövetséggel szemben Dánia, Norvégia és Svédország belépett az úgynevezett Kalmar Unióba, amelyben Dánia vezető pozíciót töltött be.
1410 -ben a régi erőd romjainak helyén megkezdődött a vár építése, amelynek falai között már 1416 -ban Pomerániai Erik királyi rezidenciája helyezkedett el. 1443 -ban Koppenhágát hivatalosan is a főváros státuszába osztották be. 1448 -ban Koppenhágában került sor az első koronázási szertartásra, és I. Christian, az Oldenborg -dinasztia alapítója lépett trónra. 1479 -ben I. Christian megalapította az első egyetemet Dániában - a Koppenhágai Egyetemet, amely ma az egyik legrégebbi egyetem Európában.
1536 -ban a reformáció hulláma elérte Koppenhágát, ami a katolicizmus bukását és az evangélikus vallás Dánia hivatalos vallásává válását eredményezte. A zavargások csillapodása után a város tovább fejlődött és jelentősen bővítette kereskedelmi kapcsolatait. A város fő átalakulása 1588-ban kezdődött, amikor IV. Keresztény trónra lépett (1588-1648). A város történetének ezt az időszakát az Arsenal, a Börsen tőzsde és az obszervatórium (Kerek torony) építése, a Dán Kelet -Indiai Társaság nemzetközi kereskedelem megalapítása (1616) jellemezte. nagyszabású projektek, mint a Rosenborg kastély, a Kastellet fellegvár és a Christianshavn kerület (az utolsó kettő már a IV.
Viszontagságok
A 18. század a pestist (1711) és egy hatalmas tüzet (1728) hozott Koppenhágába, amely a város épületeinek mintegy 30% -át pusztította el. Sajnos a középkori Koppenhága nagy része örökre elveszett. A helyreállítási munkák és az új projektek jelentősen megváltoztatták Koppenhága építészeti megjelenését. A 18. századi koppenhágai legérdekesebb és legnagyszerűbb várostervezési döntések között kiemelhető a Christiansborg királyi rezidencia és a rangos Frederiksstaden negyed építése, amelyet ma Európa egyik legkiemelkedőbb rokokó komplexumának tartanak. A Dán Királyi Színház 1748 -as megnyitása szintén fontos esemény volt a város számára. Koppenhágát súlyosan megrongálta az 1794-1795 közötti tűzvész.
A 19. század eleje rendkívül nehéz volt Koppenhága számára is. A híres tengeri csata 1801 áprilisában az angol és a dán flotta között, valamint Koppenhága bombázása 1807 -ben (ami egyfajta megelőző csapás volt a britek után, miután Dánia úgy döntött, hogy csatlakozik a kontinentális blokádhoz, amelyet Napóleon francia császár vezetett Nagy ellen. Nagy -Britannia) minden bizonnyal számos negatív következménnyel járt. Dánia, amely korábban megőrizte semlegességét, az angol-dán háború részeként a napóleoni háborúkba vonult, amelynek végére gyakorlatilag a pénzügyi és politikai összeomlás küszöbén állt, ami ennek megfelelően Koppenhágát is érintette.
És mégis, számos katasztrófa ellenére, a 19. század "Dánia aranykoraként" vonult be a történelembe, tükröződve a festészetben, az építészetben, a zenében és az irodalomban. A 19. század második felében Koppenhága jelentősen kibővítette határait, és hatalmas iparosodási hullámot élt át, amely a várost a 20. század elejére jelentős ipari és közigazgatási központtá változtatta.
Az első világháborúban Dánia semleges volt, Koppenhága pedig virágzott a Nagy -Britanniával és Németországgal folytatott kereskedelem révén. A második világháború alatt a várost a németek megszállták, és jelentős pusztítást szenvedtek. Nem sokkal a háború vége után Koppenhága fejlesztésére irányuló innovatív projektet dolgoztak ki, amelyet Finger Plan néven ismertek, és amelynek megvalósítása már 1947 -ben megkezdődött.
Koppenhága ma Dánia politikai, gazdasági és kulturális központja, Észak -Európa egyik fő pénzügyi központja, valamint a világ egyik leggazdagabb és legdrágább városa.
