Az Európa északi részén található Litván Köztársaság része a Balti államoknak nevezett régiónak. A terület elnevezéséből az következik, hogy a válasz arra a kérdésre, hogy melyik tenger mossa Litvániát, úgy hangzik, mint a Balti -tenger.
Tengerparti vakáció
A balti part fő litván üdülőhelyei Klaipeda és Palanga régióban koncentrálódnak. Ezek a városok ideális strandokkal büszkélkedhetnek azok számára, akik az enyhe, hűvös nyarat és a hűvös tengert részesítik előnyben a trópusi egzotikum helyett.
Klaipeda leghíresebb strandjai Melnraže, Smiltyne és Giruliai. Ezeknek a területeknek a fő jellemzői a hófehér dűnék és a fenyvesek, ezért a levegő itt különösen kellemes és egyedi tájak. A szezon Klaipedában júniusban kezdődik, amikor a Balti -tenger vize stabil, +18 fokos hőmérsékletre melegszik fel. Július közepére ez a szám eléri a +22 fokot, és akkor még a bunkók és a pintyek is örömében rohannak a hullámokba. Egyébként júliusban, a litván tengeren zajlanak a Neptunusz széles körű ünnepnapjai. A vízi színházi előadás mellett a vendégek színházi előadásokat láthatnak, szurkolhatnak a vitorlás regatta résztvevőinek, és vásárolhatnak különféle ajándéktárgyakat a vásárokon és a népművészeti kiállításokon.
Arra a kérdésre, hogy mely tengerek vannak Litvániában, a nyugodt nyaraló élet rajongói megjegyezni fogják a Balti -tenger nélkülözhetetlen tisztaságát és annak lehetőségét, hogy magányosak legyenek a természettel a partján. Pontosan ez jelenik meg Palanga az utazók előtt, ahol a hullámok mért üvöltése esténként a helyi éttermekből érkező jazz -motívumokkal keveredik. Palanga levegője jód- és fenyő fitoncidekkel telített, ezért a megfázást itt gyógyítják, és a törékeny gyermek organizmusokat enyhítik. A tengervíz hőmérséklete Palanga partjainál a nyár magasságában eléri a +23 fokot.
Érdekes tények
- A litvánok a Balti -tengernek nevezik tengereiket, de néhány más európai országban a Keleti és a Nyugati -tenger nevét is elfogadják, attól függően, hogy milyen földrajzi helyzetben vannak az államhoz képest.
- A Balti -tenger átlagos mélysége nem haladja meg az 50 métert, a legnagyobb pedig 470 méter.
- A Balti -tenger egyes területein gyakori a késő ősszel megjelenő jég. Vastagsága elérheti a fél métert is a Finn -öbölben és a Bottnia -öbölben.
- A Balti -tenger fő gazdagsága a több millió évvel ezelőtt megkövesedett tűlevelű fák gyantája, amelyet borostyánnak hívnak. A borostyán a díszkövek közé tartozik, de egyes mintái, amelyek különösen értékesek, értékesnek minősíthetők.
