A kis Albánia néhány évtizeddel ezelőtt arról volt híres, hogy kevesen tudtak róla. Pontosabban mindenki hallotta a nevet, de azt nem, hogy mi az ország. Ma meglepően vonzó oldalról nyitotta meg kapuit a turisták előtt, és a tiszta strandok és az elfogadható árak rajongói Albániában a tengerparti nyaralást választják.
Egy kis földrajz
A válasz arra a kérdésre, hogy melyik tenger mossa Albániát, ugyanúgy hangzik, mint a többi balkáni ország - a Földközi -tenger - iránti érdeklődés esetében. Ha földrajzilag pontosak akarunk lenni, Albániában partjai különösen vonzóvá teszik a Földközi -tenger két részét - a Jón -tengert és az Adriát, amelyeket az Oranto -szoros köt össze egymással. Albánia északkeleti partvidékét az Adria, délkeletre pedig a Jón -tenger mossa. A tengerpart teljes hossza több mint 360 kilométer.
Az albán tengerpart éghajlata mediterránnak nevezhető. A strandszezon itt késő tavasszal kezdődik és szeptember végéig tart. A víz hőmérséklete a nyár magasságában a strandokon eléri a +26 fokot, az albán tenger hűvös szele pedig kellemessé és kényelmessé teszi a napozást. Az Albán Riviéra strandjait különleges tisztasága és az eddig kevés turista jellemzi. Ez az úti cél csak most kezd népszerűsödni a turisták körében, de az üdülővárosok infrastruktúrája már elég hangosan érezteti magát. Az albán üdülőhelyek szállodái minden ízlésnek megfelelnek, és a szállás ára kellemesen meglepő, és sokkal jövedelmezőbbnek tűnik a szomszédos mediterrán országokhoz képest.
A tengerparti nyaralását Albániában kiegészítheti érdekes kirándulásokkal a természeti és történelmi látnivalókhoz. Itt számos helyszínt véd az UNESCO, ami kiváló ajánlás megtekintésre és látogatásra.
Érdekes tények
- Arra a kérdésre, hogy mely tengerek Albániában, nyugodtan válaszolhat - a legmélyebb. A Jón -tenger fenekén 5120 méteres jelet jegyeznek fel, ami rekordszám az egész Földközi -tenger medencéjében.
- A Jón -tenger sótartalma az egyik legmagasabb, és meghaladja a 38 ppm -et.
- A Jón -tenger elnevezése az ókori görög törzs törzséből származik, aki a partján élt a Kr. E.
- Az Adriai -tenger elég mélyen fekszik a parttól, ezért itt fejlesztik a navigációt.
- Az Adria legnagyobb szigete - Krk, Brač és Cres - 300-400 négyzetméteres. km.
- Az Oranto -szoros maximális mélysége közel egy kilométer.
