A portugál főváros története több mint két évezreddel ezelőtt kezdődött, és a helyet, ahol található, egykor a föníciaiak "áldott öbölnek" nevezték. A város nem túl népszerű a turisták körében, ellentétben az Óvilág más hatalmainak fővárosával. Ennek oka az Európa központjától való némi távolság és az "alul-promóció", de akár 2 napig Lisszabonban tartózkodva a turista esélyt kap arra, hogy beleszeressen ebbe az Atlanti-óceán-öböl partján fekvő metropoliszba.
Palota tér és remekművei
A portugál főváros szíve a főtere, a Ribeira -palota helyén található, amely a 18. század közepén halt meg egy szörnyű földrengésben. A királyi kamarákat soha nem állították helyre, új épületek és paloták jelentek meg a szimmetrikus és rendezett téren. Ma Jose József lovas szobra áll, akinek vezetésével Lisszabon emelkedett fel a romokból. A Palota tér bejárata a pompás munka kapuja domborművekkel és szobrokkal.
A szörnyű földrengést nem kímélték meg, és a Lisszaboni székesegyház, amelyet a XII. Században építettek egy ókori római templom helyén. A katedrális helyreállítása néhány barokk és rokokó jegyzetet hozott létre, de a lisszaboni építészek visszaadták a templom eredeti gótikus megjelenését.
A régi Lisszabonban találhatók múzeumok is, amelyek látogatása kiválóan kiegészíti a portugál főváros kulturális programját. A legnépszerűbb kiállítások az elektromosság és az ősi művészet történetének szentelt múzeumokban találhatók.
Római lábnyomok
A római uralom idején ezt a csodálatos kastélyt a Pireneusokban építették, amelyet fel kell venni a "Lisszabon 2 nap alatt" kirándulási programba. Szent György nevét viseli, és a falai miatt kezdődött a város fejlődése. A régi és megbízható kastély sok évszázadon át a portugál uralkodók rezidenciája volt, amíg a 16. században felállított Ribeira -palota kényelmesebb menedéknek tűnt számukra.
Bikaviadal, ahogy van
Miután Lisszabonban 2 napig elmehet a helyi stadionba, és csiklandozhatja idegeit a bikaviadalt figyelve. A spanyol arénákban bemutatott brutális látványtól eltérően a portugál bikaviadalok nem különböznek egymástól ugyanazon vérszomjasságban, forcadusnak hívják őket, és nincs fegyverük. A bika a lisszaboni bikaviadalban nem hal meg, hanem kiderül, hogy teljesen békés módon békítik meg, így ez a vonzerő a közönség gyönyörű fele között is valódi örömet okoz.
