Egy kis európai állam, hosszú, összetett és zavaros történelemmel, egy nagy birodalom örököse. Magyarország címerében a múlt néhány nagy oldala tükröződik, a képen látható szimbólumok az ország nagy politikai és kulturális személyiségei voltak.
Történelem és modernitás
A fő hivatalos magyar szimbólumot 1990. július 3 -án hagyták jóvá, egy pajzsból áll, amely Szent István koronájával koronázza meg. Ennek az európai hatalomnak a címerének legfontosabb elemei: az ezüst színű és a végein karmos patriarchális kereszt; arany korona; zöld háromfejű hegycsúcs.
Ezenkívül Magyarország címerének pajzsát két részre osztják, színe eltér. A bal oldal (a néző számára a heraldika szempontjából ez a jobb oldal) hét skarlátvörös és ezüst vízszintes csíkból áll, amelyeket gyakran piros -fehér csíkként ábrázolnak. A jobb oldali rész teljesen skarlátvörösre van festve, hátterén egy koronán nyugvó kereszt látható, amely viszont megkoronázza a hegyet.
Árpád csíkok
Magyarország modern címerére festett skarlátvörös és ezüst csíkok kapták ezt a nevet. Az Árpád -dinasztiához kapcsolódik, amelynek képviselői a 9. század végén - a 14. század elején uralkodtak ezeken a területeken. És bár ezek az idők már régen a feledés homályába süllyedtek, az úgynevezett Árpád-csíkok szilárd helyet foglaltak el a magyar heraldikában. Évszázadok óta használják magán- és nyilvános szimbólumokon.
Patriarchális kereszt
Egy másik, nem kevésbé ősi szimbólum, amelyet Magyarország címerén ábrázolnak, a kettős patriarchális kereszt. Sokáig azt hitték, hogy István herceg, aki 997 óta irányítja az országot, II. Szilveszter pápától kapta. Ezt követően szentté avatták, és élete során Magyarország apostoli királyának titulálták. Ez a cím jogot adott neki nemcsak a világi, hanem a szellemi hatalomhoz is, a katolikus hit terjesztéséhez.
A történelem kanyarulatain
Hasonló címer már jelen volt Magyarország történetében, és újabban, 1946 és 1949 között. Ezt a szimbólumot fogadta el az ország, miután megszabadult a német fasiszta betolakodóktól. Kossuth címerének is nevezték, és a fő különbség a korona hiánya és a lengyel pajzsra emlékeztető pajzs alakja volt.
Sajnos, már 1949 -ben a független állam, amely a Magyar Népköztársaság lett, a Szovjetunió vezetésének utasításainak megfelelően megváltoztatta a címert. 1989 -ben Magyarország az elsők között indult újra önálló útra, és az első lépés a történelmi szimbólumok visszatérése volt.
