Evpatoria története nagyon hosszú, ezt a várost még az ókorban is ismerték. Aztán más volt a neve: a görögök Kerkinitisnek hívták. Ez egy görög gyarmat volt, amelyet Kis -Ázsiából származó görögök alapítottak. Kiderült, hogy a város már 25 évszázados.
Korai történelem
A település itt sokáig létezett. Mivel itt saját pénzverésű érméket találtak, a történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a városnak saját államisága van. Itt virágzott a kereskedelem a szkíta nomádokkal. A helyi lakosok művelték a földet, gabonaféléket és szőlőt termeltek, amelyekből bort készítettek. A tenger közelsége lehetővé tette a horgászatot.
A város ekkor függést tapasztalt Chersonesos államtól. De ez nem befolyásolta jólétét. Azonban már a Kr.e. II. Kerkinitidát elfogták a szkíták, akiknek szükségük volt egy kényelmes kikötőre. A szkíták pusztítást végeztek a városban, ezért a helyi lakosság támogatást kért Mithridad Eupatorhoz, a pontiai királyhoz. Segítség érkezett Diophantus vezette csapatok formájában, akik legyőzték a szkítákat és szövetségeseiket - Roksolant. Kerkinitida lakói azonban nem tértek vissza városukba.
Háborúk
A középkorban a Krímet az Oszmán Birodalom hódította meg, így az itteni települések már türk helységnévvel rendelkeztek. Az Evpatoria, amely a Gozlev nevet kapta, ezt nem kerülte meg. Itt erős erődöt emeltek. Az erődítményt azonban kereskedelmi célokra is használták. De az orosz-török háború ennek ellenére megfordította ennek a városnak a történetét: 1774-ben az oszmánok abbahagyták a Krím-félsziget igénylését, amelyet a Kucsuk-Kainardzhi békeszerződés biztosított.
Ekkor Jevpator emlékére kapta a város új nevet II. Katalin császárnőtől. Görög múltja egyértelműen az ő ízlése volt, a törökhöz képest. A 19. század a város történetében az építkezés évszázada, amelyet csak a krími háború sötétített el. Evpatoria ebben a században karaim kulturális központként szerzett hírnevet. A század végére Evpatoriát üdülővárosként értékelték.
Szovjet időszak
A város stratégiai helyzete nem tette lehetővé, hogy folyamatosan kimért, békével és pihenéssel teli életet éljen. Krím először a vörös terrort, majd a viszonylagos nyugalmat követően - a német -román csapatok megszállását - élte át. 1941 -ben történt, és csapatainknak csak 1944 -ben sikerült kiszabadítaniuk Jevpatoriát tőlük. A felfordulásoknak azonban nem volt vége, a nácikat kiűzték, de a helyi lakosság egy részét - a krími tatárokat, bolgárokat, görögöket és örményeket Sztálin parancsára - a Szovjetunió más régióiba deportálták. Mindez ugyanabban a nehéz háborús években történt.
Idővel az élet itt visszatért a normális kerékvágásba, visszatért az üdülőhelyi sínekhez: különféle profilú szanatóriumokat építettek; balneológiai tudományos intézményeket alapítottak.
Ez röviden Evpatoria története, de a mai események azt jelzik, hogy hamarosan új oldalak jelennek meg benne.
