Még 2004 júniusában jelent meg a Csecsen Köztársaság hivatalos hivatalos szimbóluma. Csecsenföld jelképét rendelettel hagyta jóvá Szergej Abramov, aki akkoriban elnökölt. Az állami szimbólumra vonatkozó szabályozást a szabályozási jogi aktus jóváhagyja, leírását megadja, és meghatározza a felhasználás módját.
A köztársaság heraldikai szimbólumának leírása
A Csecsen Köztársaság címerével való első ismerkedéskor a legfontosabb megjegyezhető dolog a nemzeti díszek és elemek harmonikus kombinációja, amelyek meghatározzák e közigazgatási-területi egység jelenlegi helyzetét. Az állami szimbólumra vonatkozó szabályozás azt is megjegyzi, hogy a vázlat tükrözi a nemzeti mentalitást, és bemutatja a csecsen nép helyét a történelemben és a modernségben.
A színes fénykép lehetővé teszi négy szín megtekintését és kiemelését, a normatív aktusban piros, kék, sárga és fehér. A heraldikai hagyományban a skarlátvörösnek, azúrkéknek, az aranynak és az ezüstnek felelnek meg. A szakértők megjegyzik, hogy a vázlathoz a legnépszerűbb heraldikai színeket választották, amelyek fontos szimbolikus jelentéssel bírnak.
A tudósok második értékes megjegyzése a heraldika területén a kompozíció elemeinek szigorú kiválasztása, amelyben több fontos komplex is megkülönböztethető. Például a címer fehér körként ábrázolt középső részén a fő szimbólumrészletek találhatók:
- egy hagyományos csecsen dísz töredéke - az egység és az örökkévalóság szimbóluma;
- Csecsenföld földrajzi tájainak megfelelő stilizált hegycsúcsok;
- a Vainakh torony, amely az ország hősi múltját szimbolizálja;
- az olajfúrótorony a köztársaság gazdasági stabilitásának és politikai függetlenségének szimbóluma.
A központi heraldikai szimbólumokat kék gyűrű keretezi, amely búzafület ábrázol. Egyrészt Csecsenföld gazdaságához és a fő mezőgazdasági terményhez kapcsolódnak, másrészt ez a köztársaság gazdagságának demonstrációja. A felső részen, a fülek felett csillag és félhold található, amelyek az iszlám szimbólumai, a legelterjedtebb vallás ezeken a területeken. A címer külső köre sárga háttérrel rendelkezik, amely hagyományos csecsen díszt ábrázol (pirossal).
Történelmi tények
Az első heraldikai szimbólum, amely ezeken a területeken jelent meg, az Észak -Kaukázusi Emirátusnak nevezett és 1919 -ben kikiáltott monarchikus állam címerének tekinthető.
A szovjet hatalom éveiben az 1978-ban jóváhagyott Csecsen-Ingus Szovjetunió címere volt érvényben; nem sokban különbözött a Szovjetunió részét képező köztársaságok más heraldikai szimbólumaitól.
