Az óvilág lakói nem büszkélkedhetnek nagy szabad területekkel és terekkel. Az európai városok kicsik, és növekvő népességük következtében egyre gyakrabban tapasztalnak problémákat a szeméttel és a háztartási hulladékkal kapcsolatban. De a világnak ezen a részén szokták meg a turisták az utcákon a különleges tisztaságot, amit az európaiakat már kisgyermekkoruktól kezdve betanítanak. Rendkívül nehéz megnyerni a versenyt Európa legtisztább városa címért, de a 2015 -ös rangsorban a svájci Zürichnek sikerült.
Ideális az élethez
Zürich az első helyet szerezte meg két tucat jelentkező között Európa legtisztább városa címért, két kritériumnak köszönhetően. Ebben a svájci városban rendkívül alacsony a levegőszennyezés az Óvilágban. Ezenkívül a svájciak hatékony eredményeket értek el a fenntartható közlekedési módok népszerűsítésére irányuló munkában.
A dobogón
Az Európai Környezetvédelmi Hivatal nagyra becsült szervezet. Ezért más versenyzők büszkék az eredményeikre:
- A dán Koppenhága a dobogó második helyén áll. A tengerben, a töltés közelében egy kőn ülő kis sellő továbbra is a város szimbóluma marad, ahol csapvizet lehet inni.
- A bronz Bécsbe került. Az osztrák főváros nemcsak az elegáns építészeti stílus példája, hanem Európa egyik legtisztább városa is.
- A megtisztelő negyedik helyet a svéd Stockholm foglalja el. A híres skandináv szeretet a világos színeknek a belső terekben teljesen logikusan párosul a külső környezet tisztán tartásának vágyával.
- A német Berlin zárja az első ötöt. Ez nem meglepő, mert a tisztaság megőrzésére törekvő német pedantizmus régóta enciklopédikussá vált.
Titkos technológiák mindenkinek
Az óvilág lakói arra törekszenek, hogy megőrizzék a környezetet, tisztaságban és frissességben éljenek, bármilyen módszert alkalmazni. Az "Európa legtisztább városa" címért folytatott küzdelem fő technológiái a modern energiatakarékossági módszerek bevezetése, a házak modern környezetbarát projektek szerinti építése, az alternatív közlekedési módok fejlesztése és természetesen a harc a hulladék ellen.
Az európai városok régóta bevezetik a háztartási hulladékok szelektív gyűjtésének rendszerét, gyárakat építettek a hulladékok ártalmatlanítására és újrahasznosítására. És közlekedési eszközként, amely nem bocsát ki káros hulladékot a légkörbe, az óvilág leggazdagabb lakói is inkább a kerékpárt részesítik előnyben.
