Ennek a Földközi -tenger partján fekvő spanyol városnak a földrajzi helyzete kétségkívül fontos szerepet játszik. Valencia története azzal kezdődött, hogy a rómaiak alapítottak erődöt, Valencia városának nevét így fordították le latinból. Úgy tartják, hogy a várost a Római Birodalom képviselői alapították Kr. E. 138 -ban, de a régészek azt állítják, hogy ezeken a helyeken a karthágóiak és a görögök korábban is települtek.
Erődtől a városig
Kr. E. a települést a lázadó luzitánok elfoglalták, szinte teljesen elpusztították a várost. Az egyik római konzul restaurálta a város épületeit, ő is átnevezte a települést Valentia -ra, a nevet "erődként" és "jó előjelként" értelmezték. Ennek a római kolóniának virágkora Augustus császár uralkodásával függ össze. A kényelmes elhelyezkedés hozzájárul a város és iparának, gazdaságának és kereskedelmének fejlődéséhez.
Valencia története röviden a következő időszakokra oszlik (a rómaiak után):
- a vizigótok által elfoglalt területek (413);
- a mórok uralkodásának időszaka (714 -től);
- Keresztény időszak (1238 -tól);
- Valencia Királyság (1707 -ig);
- Spanyolország részeként (a mai napig).
A vizigótok nemcsak Valenciát hódították meg, más római erődöket is elfoglaltak. Utánuk a mórok érkeztek ezekre a területekre, a város a Cordobai Kalifátus uralma alá került. A hódítók hozzájárultak a város fejlődéséhez, és kezdetben még a (mór királyság) fővárosává is tették.
1094 -ben megkísérelték Valenciát visszaadni a spanyol uralomnak, de ez az idő nem tartott sokáig. A város még rövid idő alatt is a kereszténység egyik legnagyobb központjává vált, majd a mórok visszatértek.
I. Jakab aragóniai királynak köszönhetően 1238 -ban új keresztény időszak kezdődött Valencia történetében. A 15. századra a város a Földközi -tengeren került előtérbe a kereskedelem és az export tekintetében, másrészt Amerika felfedezése a város európai gazdaságban betöltött szerepének csökkenéséhez, általános válsághoz vezetett.
Valencia a XVIII-XX
A 17. század végére Valencia az aragóniai korona uralma alatt állt, az autonómia megszűnt, a város elveszítette függetlenségét, és a saját nyelvének elvesztésének küszöbén állt.
A következő század elejét a napóleoni háborúk jellemezték, Valencia lakói szembeszálltak a francia csapatokkal. Század közepétől gazdasági fellendülés kezdődött a térségben, valamint a gazdaság és a kereskedelem fellendülése. A polgárháború idején (már a huszadik században) az ideiglenes spanyol kormány ebben a városban volt, így ténylegesen a főváros.
