- Felkészülés az ünnepre
- Az ősök újévi oltára
- Ünnepi asztal
- Az újév hagyományai Vietnamban
Az új évet Vietnamban a holdnaptár szerint ünneplik, és általában január végén vagy február elején esik. Az ünnep fontos szerepet játszik a vietnamiak életében, mivel a hosszú tél után a természet újjászületésének idejének tekintik, és mély szimbolikus jelentéssel bír.
Felkészülés az ünnepre
Vietnam lakói több naptári szakaszra osztják az ünnepet, amelyek mindegyikére gondosan fel kell készülni. Összesen három szakasz létezik: tatnyen (két héttel az ünnep előtt); zyaotkhya (szilveszter); tannyen (maga az újév). Talán a legfontosabb szakasz a tatnyen, amikor minden vietnami tömegesen vásárol ételt, ajándékokat, kitakarítja otthonát, és visszaadja a korábban kölcsönvett pénzt.
Szilveszterkor a házakat rögtönzött karácsonyfákkal (keineu) díszítik, amelyek több bambuszpálca, amelyek selyemszalaggal vannak összekötve. A keineu -n különféle origami figurák, halak, vörös ruhából készült papagájok és arany díszek és amulettek lógnak. Az ősi vietnami hagyomány szerint a virágok és a gyümölcsök jólétet és boldogságot hoznak a következő évben. Ezért az egész ünnep alatt élő krizantémok, nárciszok, celózia, körömvirágok és több centiméter magas bonsaifák találhatók a lakásokban.
A Ziaothya alatt a vietnamiak vékony papiruszpapírból (dongho) festményeket és thufap nevű kalligrafikus tekercseket függesztenek fel a házban. Ezek a dekorációk szerepelnek az újévi attribútumok kötelező listájában, és széles körben értékesítik az üzletekben és az utcákon. A papirusz feliratokat ábrázol, amelyek szerencsét és boldogságot vonzanak.
A legtöbben az ünnep előtt próbálnak eljutni szülőföldjükre, ezért Vietnamban ilyenkor gyakran túlterheltek az alapvető közlekedési csomópontok. Amikor eljön az új év, a vietnamiak rokonokkal gyülekeznek az asztalhoz, mivel az ünnep kizárólag családi ünnep.
Az újév utáni napokon a város főutcái mentén utcákon farsangi felvonulásokat tartanak, amelyekre virágíveket, szobrokat és eredeti kompozíciókat szerelnek fel.
Az ősök újévi oltára
A vietnami ősidők óta imádják őseik kultuszát. Ez a hagyomány különösen a théta időszakban volt megfigyelhető. A hívek az ünnep előestéjén meglátogatják a temetőt és kitakarítják a halottak sírjait, a házakban pedig oltárt készítenek. Az egyik legenda szerint a tűzhely őrzői az újév első napján visszatérnek a mennybe, és beszámolnak a Jade -császárnak az elmúlt évben a családban történt eseményekről.
A tisztelet jeléül az oltárt gyümölcsáldozatok tisztítják és újítják fel. Számuknak ötnek kell lennie. Ellenkező esetben az ősök dühösek lehetnek az egész nemzetségre. A gyümölcs mellett a boldogság amulettjét és egy csokor virágot helyeznek el.
Először az őszibarackot, a rózsaalmát, a szilvát, a ziziphust és a mandulát helyezzük az edénybe. Az ország északi részén a gyümölcsök köre eltérhet, de nem jelentősen. Külön meg kell jegyezni, hogy tilos olyan gyümölcsöket tenni, mint a gránátalma és a körte az oltárra. Ezek a gyümölcsök a legendák szerint szerencsétlenséget és üres házimunkát hoznak a házba.
Ünnepi asztal
A vietnami nyelvről lefordítva az "ünnepeld az új évet" szó szerint azt jelenti, hogy "új év van". Vagyis az ország lakói számára az ünnepre készített ételeket a rituálé részének tekintik. A menü a következő ételekből áll:
- thit kho nyok zya (sertéshús kókusztejben párolva és főtt tojással keverve);
- pácolt bab- és szójacsíra;
- Hatza (sült görögdinnye mag)
- kukyeu (ecetben pácolt hagyma fűszerekkel);
- myt (karamell mázzal borított gyümölcs);
- zyakhan (káposzta és hagyma szójaszószban pácolva);
- szárított hús;
- tészta zöldségekkel;
- főtt hal rizzsel;
- sült bambuszrügyek.
Az újévi asztal fontos eleme a piték (bant'ing, bantet, bansay) elkészítése gyümölcs- vagy hús töltelékkel. Tészta helyett banánleveleket használnak, amelyekbe a tölteléket csomagolják.
Az ételek elkészítése sokáig tart, így az egész család összeül, és megbeszélik az elmúlt év eseményeit. A vietnamiak számára ez a folyamat egy rituáléhoz hasonlít, amikor az óévet leállítják. Ha a torta négyzet alakú, akkor ez a hála jele, a háromszög alakú az ég szimbóluma, amely megnyugvást ad.
Az újév hagyományai Vietnamban
Az új Tena nap követi azokat a szokásokat és rituálékat, amelyeket minden vietnámi megpróbál betartani. Tehát az első napot a családnak szentelik. Ezen a napon minden szülő pénzt ad gyermekeinek, piros borítékba csomagolva, a fiatalabb generáció pedig egészséget kíván az idősebbnek. Az is szokás, hogy a gyerekek csak új és tiszta ruhát viselnek.
Egy másik hagyomány szerint az, aki először lépett be a házba, meghatározza a következő évet. A vietnami mindig arra törekszik, hogy gazdag, sikeres és egészséges embert hívjon meg látogatásra. Rossz formának számít az újév utáni első napon meghívás nélkül látogatni.
Szigorúan tilos az otthonban a padlót söpörni újévre, mivel ez bánatot okozhat a családnak. Az a személy, akinek rokona nemrégiben meghalt, nem látogathat másokat. Ha meglátogatja valamelyik barátját, jövőre rosszul lesz.
Az ünneplés második napján a vietnami emberek kimennek, hogy színes előadást nézzenek a város legjobb zenekarával. Tűzijáték mindenütt hallható, koncerteket és karneválokat tartanak. Aki szeretné, kipróbálhatja magát a nemzeti játékokon, és részt vehet a bábszínház előadásain a vízen. Az országban mindenhol kakas- és költőversenyeket szerveznek, amelyeken megmutathatja tehetségét.
A lakosság gazdag rétegei egy táncos csoportot rendelnek, akik a hagyományos sárkánytáncot mutatják be abban a házban, ahol az új évet ünneplik. A tánc után az otthon tulajdonosának nagy összeget kell fizetnie, ami egyfajta jótékonysági hozzájárulásnak minősül. Egy ilyen rituálé anyagi jólétet és karriernövekedést eredményez.
