A Bajkál a világ legmélyebb tava és a legnagyobb édesvízi víztömeg. A Bajkál azonban nemcsak címekkel büszkélkedhet, hanem páratlan szépségével is.
A helyi lakosok legendáiban és meséiben gyakran említik ezt a titkokba burkolózó tavat. A tudósok még tanulmányozzák a tározót, és új hihetetlen tényeket fedeznek fel vele kapcsolatban.
A világ édesvízének ötöde
A Bajkál -tó vize kifogástalan tisztaságáról és káros szennyeződéseinek hiányáról híres. Ezért fogyasztása előzetes feldolgozás nélkül is lehetséges.
A legfrissebb becslések szerint a Bajkál a föld összes édesvízének 20% -át tartalmazza. Ha minden ember naponta 500 litert fogyaszt, akkor ez a mennyiség az egész emberiség számára elegendő lesz az élet negyven évére. 383 évbe telik, amíg a tározóban lévő víz teljesen megváltozik.
A víz átlátszósága is meglepő: normál körülmények között negyven méter távolságból jól látható az alja.
A tó mérete növekszik
Bár a Bajkál -tavon nincs aktív vulkán, a tóban mintegy 2000 földrengés fordul elő. Egyikük húsz méterrel lejjebb engedte a tározó alját. Ez a jelenség összefüggésben áll a tektonikus lemezek mozgásával, amelyek szintén befolyásolják a környező domborzatot. A Bajkál -tó területén lévő hegyek folyamatosan mozognak, emelkednek és csökkennek.
A föld lemezeinek mozgása miatt a tó határai gyorsan tágulnak, ami összhangban van azzal a hipotézissel, hogy a víztest hamarosan új óceánná változik.
Bajkál jég
A tó jege kristálytiszta, ezért törékenynek érzi magát. Valójában azonban a Bajkál -tó jége hatalmas terheléseknek tud ellenállni, ezért a régi időkben síneket helyeztek el rajta.
A tavon lévő átlátszó jég miatt egyedülálló jelenség fordulhat elő télen vízvirágzás formájában. A felszínről minden havat lefújó erős szél lehetővé teszi, hogy a napsugarak akadálytalanul átjussanak a jégen, és az algákat táplálékkal látják el.
A jégrepedések lehetővé teszik a halak lélegzését; a Bajkál -tavon elérhetik a harminc kilométer hosszúságot és több méter szélességet. Szintén a barlangokban, amelyek gyakran megtalálhatók a tavon, elképesztő jégcsapok képződnek.
Régi tó
A Bajkál-tó kora körülbelül 25-35 millió év, ami csodának számít, mivel a tavak átlagéletkora nem haladja meg a 15 ezer évet. Gyakran előfordul, hogy a tavak egyszerűen benőttek iszappal és eltűnnek, de ez nem vonatkozik a Bajkál -tóra.
Az üledékes lerakódások 65 millió évvel ezelőtt, még a kialakulása előtt kezdtek felhalmozódni. Jelenleg a tározó fenéküledékeinek vastagsága 8500 méter. Ezen lerakódások hiányában a tó mélysége még mélyebb lehet.
Itt mindig süt a nap
Ismeretes, hogy körülbelül nyolc millió évvel ezelőtt Bajkálon a szubtrópusi klíma uralkodott. Most elég hűvös van a tározó területén, de ennek ellenére a Bajkál a legnaposabb tó.
A nap évente 2524 órán keresztül világítja meg a tavat, ami elég magas szám. Ez leggyakrabban annak köszönhető, hogy a Bajkál -tavon ritkán van felhős és felhős idő, ami miatt a napsugarak szabadon átjuthatnak a vízbe.
A tó természeti kincsei
Az egyik értelmezés szerint a Bajkál „gazdag tavat” jelent. A tó alján található források évente mintegy 4000 tonna olajat bocsátanak ki, amelyet a víz szennyezése nélkül algák és mikroorganizmusok fogyasztanak el.
Továbbá az alján, speciális eszközök segítségével, sok gázhidrátot találtak, amelyekből egy köbméter hevítve 160-180 köbméter földgázt tud adni. Emiatt a gázhidrátokat a jövő tüzelőanyagának nevezik.
Mindez viszonylag sekély mélységben rejtőzik, és a Bajkál -tó nagy gazdagsága.
Egyedülálló állatvilág
Sok állat nemcsak a vízben él, hanem a parton is, néhányuk szerepel a Vörös Könyvben is. Nagy számuk az oxigénnel telített vízhez kapcsolódik, ami kedvező az élet számára.
A tó állatvilágának sajátossága, hogy 1455 ott élő faj létezik endemikus:
- fóka;
- omul;
- baleen bat;
- rákfélék Epishura stb.
Csak a Bajkál -tónál találkozhat velük, és sehol a világon.
A tározóban gyakran megtalálhatók az ősi állatok jól megőrzött maradványai is. Például alloszauruszok, akik 70-250 millió évvel ezelőtt éltek a tavon.
