A látványosság leírása
A St. Georgenberg Ficht apátság a bencés rend kolostora, amelyet 1138 -ban alapítottak. Az apátság a legrégebbi Tirolban.
Az apátság első említése a 10. század közepére nyúlik vissza, amikor az áldott Ratold egy kis menedéket épített a Georgenberg -sziklán Stans közelében. Egy idő után más remete is csatlakozott Ratoldhoz, és a sziklára épült Szűz Mária kápolnája. Ratold halála után szentté avatták, és a közösség tovább fejlődött. Brixen püspök lenyűgöző adományt tett, és "pénzt biztosított a szent hely létezéséhez". IV. Henrik császár 1097 -ben szintén részt vett a leendő apátság finanszírozásában. A St. Georgenberg vallási közösséget 1138. április 30 -án bencés kolostorrá alakították át.
A 11. század elején a plébánia sok ember zarándokhelyévé vált. Hamarosan a templom már nem tudta befogadni mindazokat, akik imára jöttek. 1284 júliusában szörnyű és pusztító tűz ütött ki a templomban. A helyreállítást Bruno Brixen püspök végezte. Az első tűz után a kolostort más bajok is sújtották: a buborékos pestis 1348 -ban, a második tűz 1448 -ban, a Magas -híd megsemmisítése 1470 -ben. 1520 -ra a helyzet végül romlott: a zarándokok áramlása majdnem egy évszázadig teljesen kiszáradt.
Az 1705 október 31 -i negyedik katasztrofális tűz után a kolostort új helyre helyezték át Fichtben. Pénzhiány miatt fokozatosan (1781 -ig) új kolostorépületeket és templomot építettek. A pénzügyek diktálták az építkezés stílusát is - a barokk építészet szerénységét.
1806 -ban a tiroli kolostor Bajorország birtokába került, de 1816 -ban ismét Ausztria része lett. 1868 -ban ismét súlyos tűz ütött ki az apátságban, ami nagy kárt okozott a kolostor grafikai gyűjteményében, de kímélte a könyvtár nagy részét.
1941 és 1945 között a kolostort a német hadsereg elkobozta, a szerzeteseket kiutasították, és csak a második világháború befejezése után térhettek vissza.
Jelenleg a St. Georgenberg-Ficht apátság egy működő kolostor, amely májustól októberig évente fogadja a zarándokokat.
