A látványosság leírása
A múlt század harmincas éveiben a Moszkvai Oblast Végrehajtó Bizottsága rendeletet adott ki, miszerint a Barashi Vvedensky templomot be kell zárni, majd le kell bontani annak érdekében, hogy előkészítsék a lakóépület építési helyét. A templom azonban, bár romlott állapotban, a mai napig fennmaradt. A 70-80 -as években még helyreállították, a 90 -es években pedig visszaadták az ortodox egyháznak. A szovjet időkben a barashi templom épülete szálló, elektromechanikus üzem volt, és az All-Union Restoration Plant egyik műhelye is benne volt. A Vvedenskaya templom bezárása utáni néhány ikonja a Tretyakov Galériába került. Jelenleg a templomban van vasárnapi iskola és műhelyek, köztük aranyhímzés és csontfaragás.
A Barashi templomban található Szent Szűzanya bemutatásának temploma Moszkva Basmanny kerületében, a Barashevsky sávban található. A sáv szokatlan neve a puha felszerelésekért - sátrakért - felelős királyi szolgák munkájához kapcsolódik. A szolgákat bárányoknak nevezték, és hadjáratokra kísérték a királyokat. A kosok tömör településének helyét Barashevskaya Sloboda -nak kezdték nevezni, amelyben templomaikat építették.
A település egyik elsője a 15. század második felében az Ilja-fenyő alatti templom volt, amelyet a 17. század első felében már Vvedenskaya-nak hívtak. Az első kőtemplomot 1647 -ben építették, a jelenlegi épület pedig mintegy negyven év után - 1688 -ban - jelent meg. Ismeretes, hogy ennek az épületnek az építéséhez százezer téglát használtak fel. A templom egyik kápolnája Illés próféta nevét viseli, a másik - Longinus százados, a főoltárt pedig az Isten Anyja templomába való belépés ünnepének tiszteletére szentelték fel, amelyet decemberben ünnepelnek. 4. A templom építése 1701 -ben fejeződött be.
A templomot moszkvai barokk stílusban építették, gazdagon apró részletekkel díszítették, tetejét fehér kövek és színes cserépcserepek szegélyezték. Talán a templomban ilyen tető jelent meg Nagy Péter uralkodása idején, aki betiltotta a vas tetőkhöz való használatát. A cserépkőből készült tető nem maradt fenn, mivel 1770-ben egy vasbetéttel helyettesítették.
A templom rekonstrukcióját a szovjet előtti időszakban kétszer hajtották végre: az 1737-es és az 1815-ös tűz után.
