A látványosság leírása
A Climacus János-templomot, amely a Nikolo-Szentháromság kolostor része, 1710-ben építették az egyik gazdag kereskedő, Gorokhovets Ivan Shiryaev pénzéből.
A templom építésének pontos dátumára vonatkozó krónikai információk nem jutottak el hozzánk, de a legtöbb tudós véleménye szerint legkésőbb a 18. században épült. A templom legkorábbi említései 1761 -ből származnak, amely szerepel a kolostor leltárában. 1850 folyamán az apátoknak szánt alsó épületet újjáépítették és átalakították.
A Climacus Szent János templom épülete kétszintes, téglából épült. A tervben téglalapként van jelölve, több apszissal, amelyek egy téglalap alakú alagsorban vannak elhelyezve. A templom helyiségei rendes szerkezetűek az akkori időszakban, amelyet a refektórium, a templom és a tornác képvisel. Az átfedést zárt boltozat díszíti. Délnyugat felől az épület egy boltívekre épített lépcsővel rendelkezik, valamint egy tornáccal, amely a második emeletre vezet. Az oszlopok alapja és a lépcsőházak mellvédje legyezőkkel, kecses csempebetétekkel van kiképezve. Az oltár és a refektórium ugyanolyan magasságú, de a fő hangerő valamivel magasabb.
A falsíkok minden sarkában pengékkel vannak keretezve. A falakat kis ablaknyílások vágják át, amelyeket félszalagokra emlékeztető formájú tányérok díszítenek, elülső végű gyöngyökkel. A szaggatott párkány nagyon széles, és elválasztja a dekoratív kokoshnik hosszú sorát, amelyek körülveszik a fő kötet felső területét. A főkötetnek négyszögű tetője van, míg a refektóriumnak és az oltárnak három lejtős tetője van. A kötet teljes magassága 11,5 m, a refektórium és az oltár 8 m.
A Climacus -i Szent János -templom épülete mellett egy rektori épület található, két emeleten. Az épület téglalap alaprajzú és fémből készült csípős tetővel borított. A templom homlokzatait pengék formájában folyamatosan szegmentálják. A padlók egymás közötti felosztását vízszintes rudak emelik ki. A templom ablakai meglehetősen egyszerűek és téglalap alakúak. Az ablakokon nincs dekoráció.
Tekintettel arra, hogy az épületet lakhatásra adaptálták, megsértették az elsődleges belső megoldást, majd modern megjelenést nyert. A szobák padlója fából, az ajtók modern megjelenésűek - fából és egypadlóból állnak. Az ablaknyílásokon nincsenek rudak; a mennyezetek meszeléssel vannak festve és meszelve, előre vakolva.
Kívülről a templom homlokzatát fehérre meszelik egy tégla burkolat tetején. A tető vasból készült és barnára festett. A mennyezetek boltívesek, de ma töröttek, ezért a tágas apátépület első emeletén több szobában boltíves mennyezet található. A templom lépcsője fából készült. A templomban a fűtést a tűzhelyről végzik. A templomban nincs lábazat, és nem látszik az alap. A templom minden feje rég elveszett.
A templom belsejének ablakai ferde téglalap alakú mély résekkel nyílnak. Az épület és a templom között van egy átjáró, amelyben dobozboltozat található. A második emeleten, az apszisban egy hullámos boltozat is található, zsaluzattal a bejárat felett. Az alagsor apszisában zsaluval van ellátva a bejárati ajtó felett a fő térfogatban.
Az apátoknak szánt épület téglából készült, és habarccsal rögzítik.
Meg kell jegyezni, hogy általánosságban elmondható, hogy a Lépcsős Szent János -templom kiterjesztett épület. Ez a templom fontos szerepet játszik a Nikolo-Trinity kolostor együttesében, mivel a város bejáratánál található legközelebbi magas dombon található.
A templom a 18. század első felében épült lakó- és vallási épületek kombinációjának igazi szimbólumává vált. Nem mindennapi megjelenést kölcsönöz egy ünnepélyesen elegáns veranda, amely teljes mértékben megfelel a 17. századi ősi építészet hagyományainak. Sajnos a homlokzatok dekorációja nagyrészt elveszett, és a belső elrendezés nem felel meg az eredetinek.
