A látványosság leírása
A Függőkertek a világ hét csodájának egyike, amelynek születéséhez az ősi mítoszok legendás hősnője, Semiramis kötődik. Történelmi prototípusa az egyedüli uralkodó asszír királynő, Shammuramat. A mítoszokban a Semiramis olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint az erélyesség, a ravaszság, az elme leleményessége, a bátorság. A mítoszokban a hatalom megszerzése érdekében megöli férjét, ami gyűlöletet és ellenségeskedést vált ki saját fia részéről, aki többször megpróbálja megölni.
Ismeretes, hogy Nagy Katalinnak gyengesége volt az ókorhoz. A Carskoje Selo függőkert akkor jelent meg, amikor a császárné kifejezte vágyát, hogy egy épületet szeretne látni lakóhelyén, és megjelenésében megismétli az ősi épületeket.
Nehéz nem észrevenni néhány hasonlóságot II. Katalin és Semiramis királynő sorsában. Férje, III. Péter császár (akit Katalin megdöntött) tragikus halála, amely nem sokkal az általa végrehajtott palotai puccs után történt, sötét folt volt uralkodásának egész időszakában. A császárné fia, Pál, aki édesanyja halála után került a trónra, bűnösnek tartotta apja halálában.
A Lógókertet Csarskoje Selóban Cameron építész hozta létre, akit ugyanolyan erős szerelem hozott hazánkba, mint a császárné. Oroszországba érkezése előtt Cameron több évet élt Rómában. Itt Palladio - a reneszánsz kiemelkedő építésze - könyve szerint felfedezte a római fürdőket. Építészeti megfelelőjük egykor Csarskoje Selóban született, amelynek része a Lógókert is.
A függőkert építéséhez a második emelet magasságában teraszt építettek a Cameron Galéria, a Zubovszkij szárny és az Achátszobák közé. Ez a terasz hatalmas boltozatokra épül, amelyekhez nem kevésbé erős oszlopokat építettek. A kert lefektetése előtt ólom vízszigetelő réteget béleltek a teraszon, amelynek tetejére talajt öntöttek. Összetételében és tulajdonságaiban alkalmas volt almafák, orgonák, jázmin, bazsarózsa, rózsa, nárcisz és tulipán termesztésére. Oldalt a kertet a mai napig meg nem maradt dolomit korlát határolta, amelyet Ezel szigetén bányásztak. Már az 1800 -as évek elején felváltotta a fa korlát, fehérre festve, mivel az előbbi rosszul romos volt.
5 év után a Függőkert kibővült a Ramp építése miatt, ami a császárné élete utolsó Cameron -projektje volt. 1792 -ben Nagy Katalin azt kívánta, hogy szervezzenek leereszkedést, amely mentén könnyen el lehet jutni közvetlenül a Függőkertből a Katalin Park többi részébe. Cameron azt javasolta, hogy ne építsék újra a lépcsőt, amely már a Cameron Galériában volt, hanem építsenek egy lapos platformot (rámpát).
A rámpa 7 fokozatosan leeresztő boltozaton és 3 oszlopon alakult ki. A boltozat kulcskövei felett az ókori istenek: Jupiter, Juno, Minerva, Mars és Merkúr faragott maszkjai láthatók. 2 év után befejeződött a rámpa építése. Az építési munkákat Cameron asszisztense - Ilja Vasziljevics Neelov építész - irányította.
A leszállás mindkét oldalán bronzszobrokat helyeztek el a múzsák: Calliope, Melpomene, Euterpe, Polyhymnia, Terpsichore és mások. Ezért a 18. században a rámpát az istenek létrájának is nevezték. Az alsó bejáratnál 2 hatalmas bronz váza állt. I. Pál császár uralkodása alatt bronzszobrokat hoztak Pavlovszkba. A császárné szeretett unokája - I. Sándor császár - hozta vissza korábbi helyére.
Az építkezés végén egy rácsos vaskapu jelent meg a rámpán, amely az 1850 -es évekig állt.1811 -ben a rámpát a függőkert közelében lévő gránit terasz építése miatt áthelyezték. A Gránit terasz közelében volt egy egyenes széles sikátor, amelyet ma Rampovának hívnak. Ennek a mozgásnak az volt a célja, hogy a rámpa irányát a függőutca irányához igazítsa.
Század második felében II. Sándor császár parancsot adott ki Cameron kapujának új kapura való cseréjére, ami ma is megfigyelhető.
