A látványosság leírása
Nagy Károly, az első szent római császár és a frankok királya 814 -ben halt meg. Néhány évvel halála előtt Karl megparancsolta barátjának, tanácsadójának és életrajzírójának, Eingardnak, hogy építsenek egy fényűző palotát kápolnával. Eingard a metzi Odo építészt választotta e terv megvalósításához, és már 805 -ben felszentelték a kápolnát. Ott temették el Nagy Károlyt, és ereklyéje van a mai napig.
A kápolna egyszerű tervezésű, magas oktaéderes csarnok, alsó hatszögletűvel. Az íveket sokszínű kő váltakozó csíkjai sorakoztatják. A kápolna falait ősi mozaikok díszítették, és egyszerű kúpos tetővel fejezték be. A 17. században egy magas lámpás kupola váltotta fel. A mennyezetről egy korona alakú kovácsoltvas csillár függ, amelyet Barbarossa Frigyes ajándékozott a katedrálisnak. A székesegyház kincstári múzeumában pedig egy középkori, különleges szépségű Szűz Mária -szobor áll.
A palotakápolna a 9. században kapta meg a katedrális státuszt. Úgy ment be a történelembe, mint a hely, ahol a német királyokat megkoronázták. A kápolna a legenda szerint egy nagy trónt őrzött, amely magához Nagy Károlyhoz tartozott. Henrik császár a 11. században elefántcsonttal berakott bronz szószéket ajándékozott a katedrálisnak.
Az aacheni székesegyháznak nincs kereszt- vagy bazilika -terve, amely hagyományos a román stílusú építészetben. A kápolna a magja. A 14. században a kápolnától keletre gótikus kórus épült oltárral. Tizenhárom hatalmas, 25 méter magas kórusablak, karcsú támpillérekkel elválasztva, elfoglalja a fal nagy részét és megvilágítja a katedrálist. Ezek ellentétben állnak a kápolna kis kerek ablakaival. Ezt követően más kápolnák is megjelentek, változatos stílusban és méretben. A 14. században épült kórus tetejének meredek lejtői és a kápolnát koronázó 17. századi kupola jól láthatók. A stílusban jelentősen eltérő piramis -tornyot később építették.
