Oroszország egyik balti szomszédja, Észtország gyakran tréfák tárgya. Lakóinak sietetlen és nyugodt temperamentuma mindenben megnyilvánul, ezért Észtország kultúrája a nemzeti jellem tükörképe. Az észtek alaposak, becsületesek, aprólékosak apró dolgokban, szívósak, készek a végsőkig látni a dolgokat, és nagyon tisztességesek.
A hódítók és befolyásuk
Az észt kultúra évszázadok óta fejlődött, és számos hódító jelentős szerepet játszott fejlődésében. A 11. században Jaroszláv herceg Chud elleni hadjáratra alapította Tartu városát, és e vidékek lakóinak szókincsét orosz neologizmusok egészítették ki.
A 13. században az országot a keresztesek megrohamozták, földjei számos dánnak és németnek adtak otthont, ami azt jelenti, hogy Észtország kultúrája új infúziókat kapott idegen szokások és parancsok formájában.
A 15. század új divatot hozott: bőségesen kezdtek építeni keresztény kolostorokat, amelyek egyben az első oktatási központok is lettek. A középkor folyamán az észt kultúra is fejlődött a városban. A Hanza Szövetséget, amelyben az ország találta magát, azért alapították, hogy megvédje a progresszív kereskedőket a feudális uralkodók dominanciájától, és tagjai új európai életformát szereztek.
Az UNESCO védi Tallinnot
Az észt főváros régi központja szerepel a kulturális világörökség listáján. Legfontosabb objektumainak építését a 13. században kezdték el, és Tallinn legelső kőépülete a Toompea kastély volt.
A főváros vendégei egyaránt örülnek a dómnak, amelyet ugyanabban a történelmi időszakban emeltek az óvárosban. A régi Tallinn alsó részén fontos kulturális örökség a Városháza tér és a Városháza épülete. Az épület gótikus körvonalai ünnepélyesek és fenségesek. A tér hihetetlenül szép lesz a karácsonyi ünnepek alatt, amelyet különösen az észt szeretnek.
Ruhával találkozott
A nemzeti viselet fontos része a régi Észtország kulturális örökségének. Ma főleg a múzeumokban látható, és alig egy évszázaddal ezelőtt a népviseletet okos ruhának tartották, és minden észt kötelessége volt, hogy felnőtté váljon. A lányok hímzett inget és szőnyegszoknyát viseltek. Ékszereik ezüstből készültek, a fejdísz pedig házas hölgy státuszáról tanúskodott. A férfiak szerényebben öltöztek, de egyetlen ünnepség vagy ünnep sem nélkülözhette az ünnepélyes nemzeti viseletet és számukra.
