Schönbrunni palota (Schoenbrunn) leírás és fotók - Ausztria: Bécs

Tartalomjegyzék:

Schönbrunni palota (Schoenbrunn) leírás és fotók - Ausztria: Bécs
Schönbrunni palota (Schoenbrunn) leírás és fotók - Ausztria: Bécs

Videó: Schönbrunni palota (Schoenbrunn) leírás és fotók - Ausztria: Bécs

Videó: Schönbrunni palota (Schoenbrunn) leírás és fotók - Ausztria: Bécs
Videó: A francia titkosrendőrök Erzsébet királyné nyomában SUBTITLED 2024, Június
Anonim
Schönbrunni palota
Schönbrunni palota

A látványosság leírása

A Schönbrunni kastély a Habsburg -dinasztia osztrák császárainak fő nyári rezidenciájaként szerzett hírnevet. Ezt a palotát, amelynek építése 1696 -tól 1713 -ig tartott, az osztrák barokk gyöngyszemének tartják. A híres Johann Fischer von Erlach volt az épület építésze. Maga a palota Ausztria fővárosának - Bécsnek - nyugati részén található, 5 km -re a történelmi városközponttól. A palota és a park együttese közvetlen közelében két metrómegálló található - Schönbrunn és Hitzing. Érdemes megjegyezni, hogy a park mellett található a nagy Schönbrunni Állatkert, amelyet a világ legrégibbének tartanak.

A palota története

Még a 14. században festői kúria volt ezen a helyen, lakóépületből, mezőgazdasági területből, istállókból és malomból. Ezt a birtokot 1569 -ben maguk a Habsburgok szerezték meg. És már II. Ferdinánd idején, aki 1618 és 1637 között uralkodott, ezt a miniatűr palotát császári vadászházként kezdték használni. A császár halála után özvegye telepedett le itt, és úgy vélik, hogy az ő idejében kapta meg a palota modern nevét - Schönbrunn. Első épületét azonban a törökök Bécs ostroma során elpusztították, így a 17. század végén új palota építése mellett döntöttek. Érdekes módon az épület építésze, Fischer von Erlach a híres Versailles mintájára létrehozta Schönbrunnt.

1728 -ban Schönbrunn a leendő Mária Terézia császárnéhoz ment, aki azonnal az általa oly szeretett várat Ausztria társadalmi és politikai életének központjává változtatta. A negyvenes években itt folytatták az építési munkálatokat, 1747 -ben pedig színházat nyitottak a palota északi részén, miközben maga a császárné is szívesen vett részt az előadásokon, és énekelt. 1752 -ben pedig I. Ferenc császár, Mária Terézia férje kezdeményezte a Schönbrunni Állatkert létrehozását, létrehozva egy kis menageriát a palotapark területén. Volt egyfajta botanikus kert is, üvegházakkal, ahol a Nyugat -Indiából és más gyarmatokról hozott ritka egzotikus növényeket állítottak ki. Ezeket az üvegházakat 1882 -ben újjáépítették, és mára három erőteljes üveg- és fémpavilonból állnak, amelyek mindegyike meghatározott hőmérsékletre van szabályozva. Ezt az épületegyüttest Pálmaháznak hívják.

Mária Terézia halála után Schönbrunnt továbbra is a Habsburgok nyári rezidenciájaként használták. A palotát különösen Ferenc József császár szerette, aki itt született 1830 -ban. És trónra lépése után Schönbrunn lett ennek az uralkodónak a fő rezidenciája. A háború idején a palotát többször légi bombázás érte, de a kár jelentéktelen volt. A második világháború után pedig a brit parancsnokság katonai parancsnoksága Schönbrunnban ült.

1918 óta, az osztrák monarchia bukása után a Schönbrunni palota és csodálatos parkja nyitva áll a turisták előtt.

Beltéri területek

A palota összesen 1441 szobából áll, de csak 40 csarnok van nyitva a turisták számára. Különös figyelmet érdemel a tágas Ceremonial Hall, más néven a "Harcok és harcok csarnoka". A szoba falait számos 18. századi festmény díszíti, amelyek híres csaták jeleneteit ábrázolják, valamint olyan szertartásokat, mint a koronázás vagy az esküvő. A Rosa -csarnok is érdekes, Svájc és Olaszország csodálatos tájaival festve, Josef Rosa művész készítette. A varázslatos Tükrök Csarnokát mindenképpen érdemes meglátogatni, valamint a híres császári házaspár - Ferenc József és Sisi néven ismert Erzsébet - lakótereit.

Minden szoba és csarnok Schönbrunnban megkülönböztethető a belső gazdagsággal és az apró érdekes részletek rengetegével. Sokuk luxus rokokó dekorációval, antik fabútorokkal, arany, bronz és gyöngyház díszítéssel, szokatlan kínai vázákkal, cseh üvegcsillárokkal, cserépkályhákkal és sokféle festménnyel rendelkezik. A palotában sok külön helyiség is található, ahol egyedi kárpit- és porcelángyűjteményeket mutatnak be. Érdemes megjegyezni több, úgynevezett kínai szekrényt is, keleti stílusban díszítve. Érdekes, hogy egyikükben I. Károly utolsó osztrák császár aláírta lemondását.

Park és állatkert

A 17. század végén a Schönbrunni palota köré épített park szigorú francia stílusban készült, és a szimmetria fölénye jellemzi. Különféle tökéletesen nyírt virágágyások, göndör cserjék és sövények díszítik. A park főutcáinak oldalán 32 allegorikus szobor emelkedik, amelyek az erényeket jelképezik.

A park egyik fő attrakciója a Glorietta néven ismert pavilon, amelyet a park bejáratánál telepítettek. Ez egy 20 méter magas kilátóterasz, amelyhez fényűző csigalépcsőn lehet feljutni. A Glorietta 1775 -ben épült, ma pedig kávézó működik, ahol vasárnap élő zene szól. Érdemes még megemlíteni a monumentális Neptun szökőkutat és a mulatságos labirintust, amelyet 1998 -ban teljesen helyreállítottak.

A turistákat a Schönbrunni Palota melletti parkban is meghívják a Bécsi Filharmonikusok által évente megrendezett Szentivánéji koncertre. Májusban vagy júniusban kerül megrendezésre, és mindenki számára ingyenes a klasszikus zene élvezete.

Ami az állatkertet illeti, területén a 18. századi, ma kávézóként használt régi épületek is találhatók. A schönbrunni állatkert híres aranyos óriáspandáiról is, amelyek meglehetősen ritkák más európai állatkertekben. Vannak még az Északi -sarkvidékről és az Antarktiszról származó állatok, az Amazonas esőerdő lakói, valamint akváriumok és terráriumok.

Videó

Fénykép

Ajánlott: