A látványosság leírása
A Nagy Péter utazó palotája Strelna legkorábbi épülete, amely a mai napig fennmaradt Nagy Péter korából. A palota a Finn -öböl partjainál, a Névai -öböl déli részén, a gleccserek visszavonulása következtében kialakult, a szakadékok által keretezett alacsony magasságban található, a Strelka -folyó mellett.
A szerény méretű és díszítésű faházat az uralkodó megállásra szánta, amikor folyamatosan utazott Szentpétervárról Kronstadtba. A palota építése 1716-ban kezdődött (más források szerint 1710-1711). Az épület első építésze ismeretlen. Kezdetben az Utazó Palotát nagy palota- és parkkomplexumként emelték, amelynek feltehetően közelednie kellett, és talán el kell árnyékolnia a francia Versailles szépségét. Tervezték a hajózható csatorna rendezését közvetlenül Szentpétervárról és a palotába. De ezek a tervek megváltoztak. 1719-1720 -ban az épületet a császár kérésére újjáépítették és kibővítették, bár addigra elvesztette érdeklődését Strelna iránt, miután elfoglalta Peterhofot - Észak -Versailles -t.
Annak ellenére, hogy körülöttük hatalmas volt a víz (a Strelka és a Kikenka folyók), Peter vágya megvalósítani Versailles -i látszatot szökőkutakkal és vízesésekkel megvalósíthatatlannak bizonyult, mivel a víz a gravitáció hatására nem volt hajlandó a szökőkutakba futni, és ez nem volt könnyű szivattyúk az 1700 -as évek elején (az első gőzgép a 17. század közepén jelent meg). Éppen ellenkezőleg, Peterhofban a szökőkutak építésének minden feltételét a természet teremtette meg.
Az Utazási Palotát többször restaurálták és újjáépítették: a szerkezet fa részeit újakra cserélték, az épületet teljesen szétszerelték és összeszerelték, az erkélyt lebontották és visszaadták, a szobákat kitakarították és befejezték. Ilyen szerkezetátalakításra 1750 -ben, 1799 -ben és az 1837 és 1840 közötti időszakban került sor.
Híres építészek vettek részt a palota és az azt körülvevő terület életében: B. Rastrelli, Voronikhin, Meyer. 1750-ben Rastrelli újjáépítette az idősödő palotát, és 1837-ben Meyer helyreállította a 100 éves palotát, már annak múzeumi értékét is figyelembe véve, Oroszország első császárának és vállalásainak emlékéül.
A helyszínen a palota mellett méhészet, veteményeskert, gyümölcsös és kis szökőkutak találhatók. Ismerve Péter szenvedélyét az újítások iránt, van egy legenda, miszerint itt ültette először Hollandiából hozott burgonyát Oroszországban.
A palota területe mindig a Romanov család magántulajdonában volt, nem ment kézről kézre, és ezért valószínűleg a mai napig fennmaradt. Bár a 18. században egy ideig kórház létezett itt.
I. Péter 1722 -ben lányának, Erzsébetnek ajándékozta az Utazási Palotát és a területet, 1797 -ben pedig I. Pál a Konstantin -palotával együtt a fiát, Konstantint. A 19. században itt kísérleteztek új fajta burgonya és ritka növények termesztésével.
1917 után a palotát államosították. A Nagy Honvédő Háború alatt súlyosan megrongálódott (1941 októberében Strelninsky partraszállását a palota közelében kötötték ki). 1944-től az 1950-es évek elejéig a palota romokban hevert, és az 1951-1952-es restaurálás után óvoda kapott itt helyet.
1981-ben úgy döntöttek, hogy Nagy Péter utazó palotáját áthelyezik a Peterhof Állami Múzeum-rezervátumba, de ez az átadás csak 1987-ben történt meg. Azóta a palota nyitva áll a látogatók előtt. Jelenleg a palotát restaurálták, emellett a parkot és a szökőkutakat is helyreállították (B. Rastrelli munkája). Az utolsó helyreállítási munkálatok 1999 -ben fejeződtek be, azóta a palotában található múzeum teljes mértékben hozzáférhető a turisták számára.
A kiállítások között látható Nagy Péter életre szóló portréja, kezének nyoma, patchwork paplan, amelyet I. Katalin császárné személyesen varrt.
Az Utazópalota ma a Strelna falu történetével kapcsolatos fő információs központ is. A Strelna -palota és tulajdonosai történetének szentelt állandó kiállítások, a 18. századi történelmi belső terek, kiállításokat rendeznek.
