A látványosság leírása
A 15. századig Adelboden 400-500 főt számlált a helyi lakosságból, és közigazgatásilag a 4 órányira fekvő Frutigenhez tartozott. Folyamatosan elutasítottak minden, a felsőbb hatóságokhoz intézett, saját templomuk építésével kapcsolatos felhívást. Ennek eredményeként 12 férfi alakított brigádot, és minden engedély nélkül felépített egy kis falusi templomot. A legenda szerint ez egy tiszta téli éjszakán történt, amikor a lehullott hó lefestette a jövő szerkezetének körvonalait.
A templomot Szent Antal nevében szentelték fel. Amint az építkezés befejeződött, 56 Adelbodenben élő családfő aláírt egy papírt, amelyben ígéretet tettek arra, hogy évente 40 gulden tiszteletdíjat küldenek a püspöknek, aminek eredményeként az egyház hivatalos elismerést és létjogosultságot kapott.
Az idők folyamán az adelbodeni templom csak kisebb változásokon ment keresztül. Ma egy négyszögletes torony díszíti, zömök tetővel, enyhén lejtős dél felé. Maga a templom épülete fehérre van festve, a belsejét pedig fa díszíti. A barna mennyezetet kanyargós piros szalagok díszítik. A templom déli bejáratát egy ismeretlen mester 1471 -ben készített freskója díszíti. Három sokszínű ablak tekinthető a belső tér különleges díszítésének, amely a Getszemáni éjszakát jelképezi, amikor a hit (lila), a szerelem (piros) és a remény (zöld) elalszik, és csak Isten kegyelme (kék fény) marad meg egy személlyel.
Kezdetben csak egy harang volt a toronyban, amelyet 1485 -ben öntöttek. 1963 -ban még hármat adtak hozzá, most pedig igazi harangszó szól Adelboden felett.