A látványosság leírása
I. Péter Nyári Palotája Szentpétervár nyári kertjében található. A kertet kertészek és építészek nagy csoportja rakta le a város alapításának első éveiben. I. Péternek volt egy álma - egy kertet kirakni Versailles -i stílusban. Eleinte csak a házában pihent és figyelte a munkáját, majd nyáron itt élt a családjával.
Miután a Moikát a Lebyazhy -csatorna a Névához kötötte, egy kis sziget alakult ki. Északi régiójában 1710-1714 között felállították a Nyári Palotát, amely Szentpétervár egyik első kőpalotája volt. A projekt szerzője D. Trezzini építész volt. A belső teret A. Schlüter német építész és szobrászművész irányítása alatt hozták létre. A hagyomány szerint a király megbízta a ház építését úgy, hogy az épület az ország új politikáját szimbolizálja. Ezután Trezzini úgy rendezte el a palota épületét, hogy 12 ablaka közül 6 nyugatra, a másik 6 pedig szigorúan keletre nézett. Az építész így magyarázta döntését: "Tehát Oroszországunk egyformán néz szembe a nyugattal és a kelettel egyaránt."
A cári rezidenciában építették ki Szentpétervár első csatornarendszerét. A víz szivattyúk segítségével belépett a házba, és a Fontanka felé ment. Mivel a házat 3 oldalról víz vette körül, a Fontanka áram működött a rendszer hajtóerejeként. 1777 -ben árvíz volt, és a ház előtti kis Gavanets -öböl megtelt. A csatornarendszer megszűnt működni.
A palota előcsarnokában az egyik szakadár megpróbálta megölni I. Pétert.
1925 -ben a Nyári Palotát az Orosz Múzeumba helyezték át, 1934 óta pedig itt szervezik a Történeti és Háztartási Múzeum munkáját. Az 1960 -as években a múzeum tudományos helyreállítását végezték. A fej A. E. építész volt. Hesse. A munka során a Nyári Palota sok eredeti elemét újrateremtették.
I. Péter és I. Katalin halála után gyakorlatilag senki sem lakott a házukban. Egy időben itt szervezték meg a Legfelsőbb Titkos Tanács üléseit, később a császári udvaroncok a palotába jöttek pihenni.
Az épület építészeti stílusa barokk. Ez világos arányokban tükröződik, számos ablak, dombormű és tető alatti stukker fríz. Az épület kinézete szigorú. A tető magas, csípős. A lefolyók szárnyas sárkányok formájában készülnek. A homlokzatokat a padlót elválasztó 29 domborműből álló fríz díszíti.
Az épület minden emeletén 7 kis nappali található. Nincsenek nagy termek. Az előcsarnok faragott tölgyfa panelek formájában van díszítve, amelyeket ionos pilaszterek boncolnak fel. N. Pino szobrász egy domborművet készített Minerváról.
Az első emeleten voltak a királyi kamarák, a másodikon - felesége Katalin és gyermekei. A fogadószobában a császár szóbeli és írásbeli panaszokat és kéréseket fogadott. A bűnösök büntetőcellája a recepció közelében volt. A fogadószobából egy nagy terembe lehetett bemenni, amelyet összehívnak. Az első emeleten volt egy konyha étkezővel és egy hálószobával, egy öltöző és egy helyiség az ügyeletes sofőr számára. Volt egy eszterga és egy eszterga is, amelyeken Nagy Péter szeretett dolgozni.
Az épület második emeletén az öltöző, a szakács és a cselédlány mellett trónterem, óvoda, hálószoba és táncterem található. Különösen figyelemre méltó a zöld szekrény, amelyet festői betétekkel, aranyozással és formázással díszítenek. A császár konyháját és dolgozószobáját ritka holland csempe díszíti, a kandallókat stukkó domborművek díszítik. A szekrény plafonjait G. Gzel mester festette festőien.
I. Zavarzin, A. Zakharov és F. Matveev orosz művészek vettek részt a szobák kialakításában. A nappalik megőrzik a korábbi időkben uralkodó hangulatot. Szintén itt láthatók ritka portrék, hajókat és csatákat ábrázoló vásznak és tájak. A múzeum ritkasága a szélerőmű, amelyet Drezdából hoztak. A tetőre szerelt időjárólapát indítja el, győztes Szent György alakja formájában.
I. Péter Nyári Palotájában továbbra is megmarad a hangulatos családias hangulat.
