Üzbegisztán lakossága több mint 28 millió ember.
Üzbegisztán nemzeti összetételét a következők képviselik:
- Üzbég (a lakosság 80% -a);
- Türkmén, kirgiz, tadzsik, kazah, kirgiz;
- Oroszok, ukránok, lengyelek, tatárok, fehéroroszok;
- Koreaiak, grúzok, azerbajdzsánok, örmények, irániak (diaszpóra).
Üzbegisztán multinacionalitása annak köszönhető, hogy a második világháború idején örményeket, oroszokat, fehéroroszokat és ukránokat evakuáltak innen, a tatárokat, csecseneket, koreaiakat pedig éppen ellenkezőleg, Sztálin elnyomásai idején száműzték ide.
Átlagosan 75 ember él 1 km2 -en, de a köztársaság sivatagi régióiban alacsony a népsűrűség, például Navoi régióban 7 ember él 1 km2 -en, Karakalpakstánban pedig 9 fő.
Az államnyelv az üzbég, a nemzetközi kommunikáció nyelve az orosz.
Nagyvárosok: Taskent, Samarkand, Namangan, Andijan, Fergana, Bukhara, Nukus.
Üzbegisztán lakosságának nagy része (88%) muszlim, míg a többi ortodox keresztény.
Élettartam
A férfiak átlagosan 61, a nők 68 évig élnek.
De más évekhez képest ma ezek a mutatók nőttek és tovább nőnek az egészségügyi rendszer reformjai miatt - a megtett intézkedések jelentősen megnövelték az emberek orvosi ellátásának színvonalát és javították életminőségüket. Ezenkívül létrehozták az országban a sürgősségi orvosi ellátás egységes rendszerét, megnyitották a speciális köztársasági orvosi központokat, amelyek modern berendezésekkel vannak felszerelve.
Üzbegisztán fő halálozási okai a szív- és érrendszeri, fertőző betegségek, a légzőrendszer betegségei és a rosszindulatú daganatok.
Üzbegisztán lakóinak hagyományai és szokásai
Az üzbég családok általában nagyok, és több generációból állnak, akik együtt élnek egy fedél alatt. A családon belüli kapcsolatok pedig a szigorú hierarchia és az idősebbek tiszteletének elvére épülnek (a háztartás tagjai engedelmeskednek a családfőnek).
A vallás nagy hatással van az üzbég életre: naponta 5 -ször előadnak namazt; böjtölés a ramadán idején (egy hónapig nem esznek és nem isznak napnyugtáig); a megszerzett pénz egy részét a szegényeknek adják, vagy jótékonysági tettekbe fektetik be; ünneplik a muszlim ünnepeket, beleértve a Kurban -t (az áldozat ünnepét).
Ha a gyermekek születésével, házassággal, főzéssel és egyéb dolgokkal kapcsolatos rituálékról beszélünk, akkor ezek az iszlám szertartások és mágikus gyakorlatok összefonódásának eredménye.
A teaszertartásnak nagy jelentősége van az üzbég életben: a tea az ország fő itala; a ház tulajdonosának (egy embernek) főznie kell, és kis tálkákban kell öntenie a vendégeknek. Minél nagyobb tiszteletet tanúsít a vendég iránt, annál kevesebb teát öntenek neki. Ez azért történik, hogy gyakran a tulajdonoshoz vagy a háziasszonyhoz forduljon kiegészítésért (ez a ház iránti tisztelet megnyilvánulása). A hívatlan vendégeket pedig teába öntik.
