A havas Andokon túli ország, Chile nagy érdeklődést mutat a hegymászás és a síelés rajongói iránt, amikor a nyári hőség uralkodik az északi féltekén. Itt vannak a legkékebb gleccserek, a legmelegebb vulkánok, a bolygó legdélebbi városa és a leggazdagabb kulturális hagyományok. Chile mindenképpen megér egy hosszú repülést, és minden utazó arról álmodozik, hogy a bolygó túloldalán lesz, akit izgat és izgat Dél -Amerika puszta említése.
Majdnem, mint Olaszországban
Az egyik leghíresebb chilei hagyomány a nemzeti konyhát érinti. A "pasta salsa con carne" népszerű étel a közönséges tészta húsmártással, amelyet chilei háziasszonyok szolgálnak fel ebédre és vacsorára, sőt reggelire is. A gyerekeket az iskolában adják és a vendégeknek készítik, ezért a hússal készült tésztát az egyik nemzeti chilei hagyománynak tekintik.
Egyébként az iskoláról! Az itteni órák a tanárral való kommunikációnak megfelelően helyezkednek el, ezért a tanuló leülhet a földre, nyugodtan mozoghat az osztályteremben, és megközelítheti az osztálytársakat. A tanárok különféle vizuális módszerekkel magyarázzák el a témát, és nem bánják, hogy újra elmondják a témát, ha valaki nem érti. De az ország iskoláiban nem adnak házi feladatot. Ezt a chilei hagyományt egy elnöki rendelet rögzíti a törvényben.
A zsebkendő nem luxus …
… de csak egy szükséges tulajdonság a nemzeti cueca dance előadásához. A tereken és utcákon táncoló chilei hagyomány eleinte lenyűgözi a külföldieket, de nagyon hamar megszokják a fényes látványt és az aranyos motívumot. A tánc célja, hogy elbűvölje a tetsző hölgyet, és kedvére tegye. Itt minden eszköz jó: ritmikus taposás lábakkal és büszkén kiegyenesített háttal, és még egy zsebkendő is lebeg a táncos feje fölött, mint egy kis zászló. Az elvarázsolt hölgy végül feladja, a boldog úr pedig karon fogja, és elviszi a közönség tapsára.
Jobb kórusban ünnepelni
De a chilei hagyomány, hogy az új évet a temetőben ünneplik, még a tapasztalt utazókat is sokkolhatja. Az ország számos tartományában szokás a kimenő év utolsó estéjén elmenni az ősök és rokonok sírjához, és ott, a most élők körében találkozni a következő évben. A nagyobb kényelem érdekében a chileiek székeket visznek magukkal, és ünnepi asztalt terítenek a sír mellé.
