A látványosság leírása
Kernavė egyedülálló terület, amelynek léte egy csodálatos eltűnt civilizációhoz és kultúrához vezet be bennünket. Csak itt lehet nyomon követni az emberiség fejlődésének fontos állomásait. Kernavében, Litvánia első fővárosában öt balti erődítményből álló komplexum található. A híres Állami Rezervátum a Neris folyó jobb partján található, harmincöt kilométerre Vilniustól.
Ezen a helyen nyomon követheti a balti népek kialakulásának és fejlődésének teljes történetét, megismerheti a litván állam kialakulásának történetét. A rezervátumban egyedi ókori kultúrák nyomaira bukkantak, a Kr. E. 10. századtól a középkorig. Korunk első évszázadaiban nagy települések alakultak ki a Payauta völgyében. Annak érdekében, hogy megvédjék őket a külső ellenségektől, erődítményeket építettek. Erődített települések, mint az egyetlen prototörténeti település, léteztek Litvániában a bronzkortól a 14. század végéig. Az országban körülbelül ezer település található, de csak egy ilyen öt közeli településből álló komplexum nem létezik máshol a Balti -tenger térségében. A várhegyek a Kernavė természetvédelmi terület legértékesebb és legjelentősebb elemei. Ez élő tanúságtétel az emberiség fejlődésének természetes és történelmi folyamatairól, évszázados tevékenységéről.
Kernavė írásos említése először található G. Wartberg krónikájában és az 1279 -es lívikus rímes krónikában. Megbízhatóan ismert, hogy a 13. században feudális rendszerű város volt. Abban az időben a városban volt egy nagy fejedelmi vár és öt erődítmény magas erődítményekre felszerelve. Mindannyian egyetlen védelmi övezetbe egyesültek. Erődített települések természetes tájmagasságban jöttek létre, természetesen az emberek fejezték be. Most a dombos buja fűvel benőtt fenséges dombvárak maradtak fenn a feudális városból. A fű itt különleges színű, élénkzöld. Az embernek az a benyomása, hogy ilyen fű csak itt lehet.
1390 -ben a keresztesek megtámadták a falut, és porig égették. Ez a hely sokáig kihalt volt, így az idő múlásával az óváros maradványai vastag hordalékréteg alatt rejtőztek. Ezek a természetes ágytakarók minden szerves anyagot megőriztek. Így a városlakók életének nyomai romlatlanul megmaradtak, és ma a régészek feltárják azokat az ásatások során. A régészek több mint 30 éve felbecsülhetetlen értékű információkat merítettek ezekből a kulturális rétegekből. Minden régészeti leletet a Kernavi Történeti és Régészeti Múzeumban, számos egyedi gyűjteményben gyűjtenek össze. 2005 óta a turisták tartalmas időt tölthetnek a régészeti ásatásokon való részvétellel.
A régészek mellett folyamatosan folynak a történészek, a kulturális örökség kutatói és csak a turisták.
Az erődített települések dombjai mellett a turisták figyelmét fából készült épületek maradványai, egy ősi templom és az egykori városi épületek megmaradt alapjai is felkeltik. Itt megcsodálhatja a szegtelen fa nyolcszögletű kápolnát vagy a régi vízimalmokat. A területen fa szobrok parkja nyílik. Szokatlan és szokatlan dolgok találhatók itt minden lépésben, kezdve az ókori város bejáratától. A kapunál egy páncélos farkaslovag szobra áll.
Sok turista július elején, az állam napjára próbál idejönni. Ekkor ünneplik Kernavén az „Élő Régészet Napjait”, grandiózus előadásokat szerveznek, amelyek során ősi mesterségeket mutatnak be, ókori zenei koncerteket szerveznek. Az ünnep alatt a nézők különféle középkori tevékenységekben vehetnek részt, például gerelyhajításban, lovaglás lovagi lőszerekben és íjászat. Katonai klubok érkeznek különböző országokból, hogy itt mutassák be harcművészetüket.
Egy másik nagyszabású és zsúfolt ünnep, amelyet a Payauta-völgyben ünnepelnek, Jonines vagy Ivan Kupala napja. Ezen a napon az ősi szokásokhoz és rituálékhoz kapcsolódó eseményeket szerveznek. Egy másik látványos ünnepség, amelyet évente rendeznek augusztus végén, a balti államok neofolklór fesztiválja.
Kernavė szerepel az UNESCO világörökségi remekműveinek listáján.
