Szlovákiai borok

Tartalomjegyzék:

Szlovákiai borok
Szlovákiai borok
Anonim
fotó: Szlovákiai borok
fotó: Szlovákiai borok

Számos szőlőültetvény olyan hű jelképe a szlovák tájnak, mint a hegyek és az ősi kastélyok. A szőlő először ötezer évvel ezelőtt jelent meg ezeken a részeken, ma pedig Szlovákia borai nemcsak a helyi lakosok, hanem az ország vendégei körében is állandó keresletnek örvendenek.

Történelem földrajzzal

A szőlőültetvények a római légiósoknak köszönhetően jelentek meg a szlovák földön. Marcus Aurelius minden lehetséges módon ösztönözte a borkészítést, ezért uralkodása alatt virágzott a szőlőtermesztés. A földeket számos légió katonái művelték, ami a császár szerint megerősítette a fegyelmet a hadseregben.

A borászok a középkorban folytatták az ókori római hagyományokat. A bort azokban az években és az isteni istentiszteleteken használták, betegségek kezelésére és az emberek szórakoztatására ünnepnapokon.

Ma Szlovákiában több mint negyven szőlőfajtát termesztenek bortermelésre, és a legtermékenyebb régiók az ország déli része, Malokarpattya és Tokaj régiója. A szlovákiai bortúrák rajongói számára a híres borút a Malokárpátok termesztési régiójában található. Kezdetének helye Racha faluban található, ahol a "Frankovka" vörösbort készítik. A Borút mentén haladva nemcsak Szlovákia legjobb borait kóstolhatja meg, hanem a helyi konyha különlegességeit is: sült libát, feta sajtot és loksha lepénykenyeret.

Szeptemberben egyszer Szlovákiában érdemes elmenni Pezinok vidékére, és részt venni a Vinobranie fesztiválon. Ezen a napon kezdik a helyiek a szőlő betakarítását.

Mit válasszon?

A szlovákiai szőlőfajták többsége fehérbort termel, és a gyümölcsök mindössze 15% -át vörösborok előállítására termesztik. A leghíresebb bor Szlovákiában a "Tokajskoe", amelyet a Magyarországgal szomszédos régióban készítenek. A magyar "Tokajtól" eltérően a szlovákiai bor címkéjén "Tokajskoe" lesz, ami azt jelenti, hogy ez a bor átesett a minőségi ellenőrzésen ebben az országban. A legnépszerűbbek mellett érdemes kipróbálni:

  • Fiatal bor, amelyet az év végéig palackoznak, és betakarítják.
  • Levéltári bor, amelynek palackozása előtt legalább három évig kellett érlelődnie.
  • Első gyümölcsű bor, amelyet a szőlő adott az első betakarításból három vagy négy évvel az ültetés után.
  • Szekrényborok, általában szárazak vagy ritkán félig szárazak, további édesítés nélkül készülnek.

Ajánlott: